<P align="justify">Az értékpapírok átruházása

Fizikailag előállított értékpapírok Összevont címletű értékpapírok átruházása A dematerializált értékpapírok átruházása Az átruházás joghatásai

Fizikailag előállított értékpapírok

A fizikailag előállított - nem dematerializált - értékpapírok névre szólóak, vagy bemutatóra szólóak lehetnek. Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában bemutatóra szól az értékpapír, ha nem tartalmazza a jogosult személyének megjelölését vagy tartalmazza ugyan, de az értékpapír tartalma szerint az értékpapír kötelezettje nemcsak a megjelölt személynek, hanem az értékpapír bármely bemutatójának köteles teljesíteni (bemutatási záradék ). A bemutatóra szóló értékpapírt annak birtokba adásával (egyszerű átadással) lehet átruházni. Bemutatóra szóló értékpapír esetében az a személy jogosult az értékpapírral rendelkezni, akinek a birtokában van az értékpapír. Fontos szabály, hogy a bemutatóra szóló értékpapír átruházásával az értékpapírból eredő jogok átszállnak az értékpapír új jogosultjára, függetlenül attól, hogy az átruházó milyen jogokkal rendelkezett.

A nyomdai úton előállított névre szóló értékpapír teljes vagy üres forgatmány útján ruházható át. A teljes forgatmány a forgatható értékpapírra vagy az ahhoz csatolt lapra (toldat) vezetett, az átruházó által aláírt írásbeli nyilatkozat, amely kifejezi az értékpapír átruházásának szándékát, és megjelöli azt a személyt, akire az értékpapírt átruházzák (Pl. "Ezt a részvényt átruházom XY részére"). A forgatmány nem érvényességi kelléke az átruházás jogcíméül szolgáló szerződésnek (előszerződésnek).

A Legfelsőbb Bíróság 1/2000. PJE számú jogegységi határozata a nyomdai úton előállított névre szóló részvények nem tőzsdei forgalomban való átruházásával kapcsolatos joggyakorlat egységesítése érdekében született. A jogegységi döntés rögzíti, hogy a nyomdai úton előállított névre szóló részvény csak forgatmány útján ruházható át. A forgatmány azonban nem érvényességi kelléke a részvényátruházás jogcíméül szolgáló szerződésnek (előszerződésnek). Mindez azt jelenti, hogy ha a felek a részvény tulajdonjogának átruházására szerződést kötnek, a szerződés a forgatmány elmaradása esetén is érvényes. Tekintettel azonban arra, hogy a részvényen kizárólag forgatmány útján lehet tulajdont szerezni, a jogosult a szerződés alapján perben követelheti a részvény kiadását, akár úgy, hogy a bíróság kötelezi az alperest a forgatmány részvényre történő rávezetésére, vagy maga a bíróság ítélettel pótolja a hiányzó forgatmányt.

Az üres forgatmány az értékpapír hátlapjára vagy a toldatra rávezetett, az átruházó által aláírt olyan írásbeli nyilatkozat, amely kifejezi az értékpapír átruházásának szándékát, de nem tartalmazza annak a személynek a megjelölését, akire az értékpapírt átruházzák. Üres forgatmánynak minősül az átruházónak az értékpapír hátlapján vagy a toldaton szereplő aláírása is. Az értékpapír üres forgatmánnyal való átruházása esetében az értékpapír birtokosa

• az üres forgatmányt kitöltheti akár a saját nevére, akár más személy nevére,
• az értékpapírt újból átruházhatja akár üres forgatmánnyal, akár más személy nevére szóló teljes forgatmánnyal,
• az értékpapírt harmadik személynek tovább adhatja anélkül, hogy az üres forgatmányt kitöltené és az értékpapírt újabb forgatmánnyal látná el.

Az üres - quasi bianco - forgatmányban az új tulajdonos neve tehát nem szerepel. Az üres forgatmánnyal ellátott értékpapírt akár egyszerű átadással, akár a bianco átruházó nyilatkozat kitöltésével (teljes forgatmánnyá alakításával) lehet átruházni.

Az értékpapírból eredő jogok gyakorlására jogosultnak kell tekinteni névre szóló értékpapír esetén ( ha azt nyomdai úton előállították) az értékpapír azon birtokosát, akit az értékpapír eredeti szövege jogosultként megjelöl vagy akit a forgatmányok megszakítatlan láncolata jogosultként igazol, akkor is, ha az utolsó forgatmány üres. Ha valamely üres forgatmányra újabb forgatmány következik, az utóbbi aláíróját úgy kell tekinteni, mint aki az értékpapírt üres forgatmány útján szerezte meg. A negatív rendeleti záradékot nem tartalmazó névre szóló értékpapír átruházásával az értékpapírból eredő jogok átszállnak az értékpapír új jogosultjára, függetlenül attól, hogy az átruházó milyen jogokkal rendelkezett.

Jogszabály felhatalmazást adhat arra, hogy a kibocsátó az értékpapírba felvett írásbeli nyilatkozatával a forgatmány útján való átruházás lehetőségét kizárja (negatív rendeleti záradék). Az ilyen értékpapír az engedményezés hatályával ruházható át.

Összevont címletű értékpapírok átruházása

Az összevont címletű értékpapírok forgalma értékpapír-nyilvántartási számlákon (letéti számlákon) bonyolódik. A befektető letéti szerződést köt egy értékpapír-forgalmazóval, az értékpapír a letéti jogviszony alapján ruházható át. Az immobilizált értékpapírt a központi értéktár őrzi, ugyancsak a a központi értéktár vezeti a központi értékpapírszámlát, amelyen gyűjtőelven tartják nyilván a tulajdonosváltozásokat.

A dematerializált értékpapírok átruházása

A dematerializált értékpapír átruházása jogszabályban meghatározott módon a jogosult javára vezetett értékpapír-számlán történő jóváírással történik. (Értékpapír-átruházás esetén az eladó értékpapírszámláját megterhelik, a vevő értékpapírszámláját pedig jóváírják). Az értékpapírból eredő jogok gyakorlására jogosultnak kell tekinteni - az ellenkező bizonyításáig - azt, akinek az értékpapír-számláján az értékpapírt nyilvántartják.

Értékpapírszámlát a befektetési szolgáltatók vezethetnek. Az értékpapírszámla értékpapír-számlaszerződéssel jön létre. Értékpapírszámlaszerződéssel a számlavezető kötelezettséget vállal arra, hogy a vele szerződő fél (számlatulajdonos) tulajdonában álló értékpapírt a számlavezetőnél megnyitott értékpapírszámlán nyilvántartja és kezeli, a számlatulajdonos szabályszerű rendelkezését teljesíti, valamint a számlán történt jóváírásról, terhelésről és a számla egyenlegéről a számlatulajdonost értesíti.

Az értékpapírszámla tartalmazza

• a számla számát és elnevezését,
• a számlatulajdonos azonosítására külön jogszabályban előírt adatokat, nem alkalmazható a számlatulajdonos megnevezéseként azonban szám (számcsoport), jelige vagy bármely más, a számlatulajdonos személyének elfedésére alkalmas utalás,
• az értékpapír kódját (ISIN azonosító), megnevezését és mennyiségét, továbbá
• az értékpapír zárolására való utalást.

Az értékpapírszámlán végrehajtott műveletről a számlavezető a művelet napján visszaigazolást állít ki és azt az üzletszabályzatában meghatározott módon megküldi a számlatulajdonosnak. A számlavezető az értékpapírszámla forgalmáról és egyenlegéről a számlatulajdonos kérésére haladéktalanul számlakivonatot állít ki. A számlakivonat az értékpapír tulajdonjogát harmadik személyek felé a kiállítás időpontjára vonatkozóan igazolja. A számlakivonat nem ruházható át és nem lehet engedményezés tárgya.

Az értékpapírszámla feletti rendelkezésre a számla tulajdonosa, illetve az a személy jogosult, akit erre a számla tulajdonosa meghatalmazott. A számlavezető felé a meghatalmazás csak akkor hatályos, ha azt vele az üzletszabályzatában meghatározott módon és tartalommal írásban közölték. A rendelkezésre jogosultak aláírásmintáját a számlavezetővel az üzletszabályzatában meghatározott módon közölni kell. Az értékpapírszámla feletti rendelkezési jog gyakorlására jogszabály formanyomtatvány alkalmazását írhatja elő.

Az értékpapírszámla-szerződést önmagában az a tény, hogy az értékpapírszámla kimerült, nem szünteti meg. Ehhez a szerződés felmondására van szükség. A számlatulajdonos az értékpapírszámla-szerződést bármikor határidő nélkül, írásban felmondhatja. A felmondás - a számla kimerülése kivételével - csak akkor érvényes, ha a számlatulajdonos egyidejűleg más számlavezetőt is megjelöl.

Az átruházás joghatásai

Az értékpapírok átruházásához speciális joghatások fűződnek:

• A polgári jog általános szabályaival ellentétben átruházás esetén az értékpapírban megtestesülő valamennyi jog átszáll az új birtokosra, függetlenül attól, hogy az átruházó milyen jogokkal rendelkezett. Mindez azt jelenti, hogy az értékpapír tulajdonjoga érvényesen megszerezhető akkor is, ha az átruházó nem volt tulajdonos (jogellenesen került a birtokába az értékpapír, mert pl. ellopta).
• Az értékpapír átruházója - ellenkező kikötés, kizárás hiányában - felelős az értékpapír elfogadásáért, a fizetésért minden későbbi birtokossal szemben.
• Az értékpapír birtokosa akkor tekinthető jogszerű birtokosnak, ha jogát az átruházó nyilatkozatok teljes, szakadatlan láncolata igazolja. (A láncolat vizsgálata a névre szóló értékpapíroknál kiemelt jelentőségű.) Jó tudni, hogy a fent említett üres forgatmány a láncolatot nem szakítja meg.

Az értékpapírból eredő jogok gyakorlására jogosultnak kell tekinteni:

• bemutatóra szóló értékpapír esetén az értékpapír birtokosát;
• nyomdai úton előállított névre szóló értékpapír esetén azt a birtokost, akit az értékpapír eredeti szövege jogosultként megjelöl vagy akit a forgatmányok megszakítatlan láncolata jogosultként igazol, akkor is, ha az utolsó forgatmány üres. Ha valamely üres forgatmányra újabb forgatmány következik, az utóbbi aláíróját úgy kell tekinteni, mint aki az értékpapírt üres forgatmány útján szerezte meg;
• dematerializált értékpapír esetén azt, akinek az értékpapír-számláján az értékpapírt nyilvántartják.

Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a fentiek szerint jogosultnak tekintendő jóhiszemű személynek az értékpapírból eredő jogosultságát nem befolyásolja az, ha valamely korábbi átruházásnak nem volt jogcíme vagy ha a jogcím érvénytelen vagy hatálytalan volt.

A bemutatóra szóló, és a negatív rendeleti záradékot nem tartalmazó névre szóló értékpapír átruházásával az értékpapírból eredő jogok átszállnak az értékpapír új jogosultjára, függetlenül attól, hogy az átruházó milyen jogokkal rendelkezett.

Az értékpapír kötelezettje a jogosulttal szemben az értékpapír tartalmából kitűnő kifogásokon kívül nem hivatkozhat olyan kifogásokra, amelyek valamely korábbi jogosulttal szemben fennálló személyes viszonyán alapulnak.