<P>Visszaszorul a tömegturizmus</P>

Becslések szerint évente 2100 milliárd dollárt költenek el az utazók a nemzetközi turizmusban. Ez az összeg 2010-re akár a 4000 milliárd dollárt is megközelítheti. Vagyis egyre többet utazunk, s egyre többet költünk. A magyar turista egy-egy úton összességében több mint százezer forintot költ.

A nemzetközi tendenciáknak megfelelően Magyarországon is átalakul a turizmus szerkezete: visszaszorulóban van a tömegturizmus.

Ha nagyító alá vesszük az utazási szokásokat, látható, hogy az elmúlt tíz évben folyamatosan, de egyre kisebb arányban nő a világjárók száma. Tavaly például több mint 600 millió ember kelt útra. Ezt igazolja a Szonda Ipsosnak a magyar lakosság utazási szokásairól szóló felmérése is, melyet a Magyar Turizmus Rt. megbízásából készítettek. Eszerint a külföldi utazási hajlandóság elmarad az előző évben tapasztalttól, elsősorban a pénzhiány miatt. A válaszadók pesszimisták: a megkérdezettek csaknem fele úgy vélte, romlottak a külföldi utazások anyagi lehetőségei, illetve ugyanennyien úgy válaszoltak, hogy nem javultak. A jövőt illetően a válaszadók kissé optimistábbak: 8 százalék javulásra számít, s 34 százalék romlásra.

A KSH legfrissebb adatai szerint a külföldre utazó turisták száma hat százalékkal csökkent. A forgalom fele Olaszországba, Spanyolországba, és Ausztriába irányult. A külföldre utazók a Szonda Ipsos felmérése szerint átlagosan és összesen 17 napot töltöttek valamely országban. Egy-egy utazó külföldi tartózkodása alatt átlagosan több, mint 131 ezer forintot költött. Azok, akiknek munkahelyük, vagy a vendéglátója fizette az utazását, csaknem 200 ezer forintot hagyott külföldön.

Noha a magyar utazók programjaikban még csak lemaradva követik mondjuk az amerikai, vagy a német turisták szokásait, igényeik egyre jobban kezdenek hasonlítani. Mind többen keresik azokat a helyeket, ahol nem tízezrekkel kell együtt nyomorogni a tengerparton, hanem mondjuk egy csendes, hangulatos szállodában, esetleg gyógy- és sportprogramokkal lehet erőt meríteni. Ám a hazai utazási irodák között még kevés az olyan, amelyik exkluzív, személyre szabott szolgáltatásokat kínál.

Idehaza a kiutazások ajánlatait tekintve még mindig dúl a tömegturizmus. S noha ez már Európában is kevésbé preferált, a honi utazási irodák még ebben látnak fantáziát. Azaz több ezer embert utaztatni mondjuk a görög szigetekre, vagy a spanyol tengerpartra.

Megfigyelők szerint a magyar turizmus pár évvel lemaradva a német mintát másolja. Követjük a több millió német utazót, akik "elfoglalták" a mediterrán helyeket, főleg a görög szigeteket, majd letelepedtek - állandó lakosként 100 ezer német él ezen a szigeten - Mallorcán. A vastagabb pénztárcájú magyar turisták is újabban spanyol tengerparti házakat, nyaralókat keresnek örök bérletre vagy tulajdonba.

Első számú repülős célpont Görögország

A repülős nyaralásokat az utazási irodák többnyire a Malév chartergépein - szinte kizárólag az öreg TU-154-eseken - bonyolítják. Az idei nyári charter menetrendet böngészve ismét kitűnik - bár egyik piackutató intézetünk felmérése a spanyol úticélt hozta ki elsőnek a tervezett utak közül -, a legtöbb gép a görög szigetekre indul. Így jobbára Kréta, Korfu, Rhodosz fogadja a magyarokat, s az utazási irodai kínálatban a spanyol szigetek csak a második helyen vannak. Indulnak azonban charterek Máltára vagy Szicíliába is, sőt a török Riviéra is kedvelt úticél.
Van azonban utazási nagykereskedő, amelyik a maga útját járja, s a Pannon Airlines Kft.-vel kötött kizárólagos charterszerződést. Az úticélok azonban náluk is szinte ugyanazok, s a forgalmat ők is orosz gépekkel - TU-154, Jak-42 - bonyolítják le.

Iván Gizella

(Magyar Hírlap)