Őszre elfogynak az agrártámogatások<BR/>

Az agrártámogatási keretek kimerülése miatt szeptemberben pótköltségvetésre lesz szükség - állítják szakértők. Ellenkező esetben az agrártárcának az idei 43 milliárd forintnál is nagyobb összeget kell a 2001. évi büdzsé terhére átütemeznie. A finanszírozási gondokat egyes támogatások kifizetésének felfüggesztése és tárcán belüli átcsoportosítása sem oldja meg: a június végi adatok szerint az FVM pénzei legkésőbb október elejére elfogynak.

A három fő agrártámogatási keret június utolsó napjaiban a vártnál is kedvezőtlenebb képet mutatott: az exportot segítő pénzek forrása gyakorlatilag elapadt, amint elfogyott a termelők földalapú támogatását és az agrárhitelek kamattámogatását szolgáló összeg kétharmada is. Csak a beruházási pénzek felhasználása alakul időarányosan.

Információink szerint a mezőgazdasági piac stabilizálást szolgáló piacra jutási támogatások több mint 70 százaléka elfogyott. Az ezen belüli exporttámogatási keret szinte teljesen kimerült: a 16,7 milliárd forintból 700 millió maradt.

Nem véletlen, hogy a tárca a napokban bejelentette, befagyasztja a beruházási támogatások közül a gépvásárlási kifizetését. Arra hivatkoznak, hogy elfogyott a pénz, pedig csakúgy, mint tavaly, az idén is maradt fel nem használt keret: 13 milliárd forintból csak kevesebb, mint 8 milliárd fogyott el. A maradékot várhatóan a piacra jutási keret feltöltésére csoportosítják át.

A termelői támogatási keret 66 százalékát költötte el a tárca. Év végéig a maradékból kellene a normatív jellegű földalapú támogatást és az agrárhitelekhez kapcsolt kamattámogatást finanszírozni.

A Torgyán József vezette minisztérium várhatóan idén is a jövő építését segítő szubvenciók megkurtítására kényszerül. Szakértők szerint ez azt jelenti, hogy az EU-hoz képest legalább 15 éves elmaradást mutató magyar mezőgazdaság felzárkóztatása tovább késik. Ráadásul az esetleges átcsoportosításokhoz kormánydöntés szükséges, de a kabinet csak hetek múlva ül össze.
Ez főleg az agrárexportban okozhat fennakadást, míg más, a napokban bejelentett támogatás kifizetésében nem, az agrártárca ezen intézkedései teljesíthetők a maradék pénzből. Így például az év elején elkülönített kistermelői hitelgarancia-keret, vagy a váratlan ügyekre félretett 15 milliárd forintnyi garanciakeret terhére növelheti az őszi munkákra szánt állami garancia mértékét az FVM. Nehezebb lesz teljesíteni az FVM-nek azt a szándékát, hogy a takarmánykészletezést támogatja, ami az állattenyésztőket segítené. Az ehhez szükséges pénzt ugyanis a kimerülőben lévő piacra jutási keretből kellene előteremteni.

Csak a sertéspiacra 4,4-4,5 milliárd forintot kellene a második félévben költeni, hogy a mostani kiviteli szint megmaradjon. A tárca a bel- és árvízkárok mérséklésének egy részét a központi költségvetés tartalékának terhére mérsékelné 3-3,5 milliárddal.

Máhr Andrást, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) titkárát aggasztja, hogy június végére úgy fogyott el az agrártámogatások nagy része, hogy a bel- és árvíz, vihar-, jég- és aszálykár miatt több tízmilliárd forint veszteséget elszenvedő gazdálkodók egyetlen fillér kármérséklő támogatást sem kaptak.

Nem ártana, ha a kormány pótköltségvetésen gondolkodna - véli Máhr András. Az exporttámogatási keret kimerültével kérdéses, miként lehet fenntartani a kivitelt. Ha a tárca, illetve a kormány nem kezeli az ügyet, sorozatban kell leállítani az egyes támogatási célokkal kapcsolatos kifizetéseket, de őszre így is elfogy a teljes agrárbüdzsé - vetítette előre Mészáros Gyula. A Magyar Agrárkamara főtitkára szerint két lehetősége van a kormánynak. Megadja azt a 11 milliárd forintnyi támogatást az agráriumnak, ami az agrártörvény szerint 2000-ben megillette volna, de nem kapta meg. Vagy az év utolsó hónapjaiban az FVM ismét a jövő évi büdzsé terhére költ el esetleg a tavalyi 43 milliárdnál is többet. Ez viszont azt jelenti, hogy 2001-ben sem lesz elég pénz az ágazatra - szögezte le.

- Utánuk a vízözön - így kommentálta az agrártárca támogatáspolitikáját Raskó György agrárközgazdász, aki az államfőjelölést megelőző Orbán-Torgyán-paktum miatt visszalépett a Miniszterelnöki Hivatalnál betöltött szakértői státusából. Raskó szerint az intézkedések azt jelzik, hogy az FKGP és a pártelnök is lemondott az agrárgazdaság hosszú távú irányíthatóságáról. Raskó értékrendjében - és hasonlóan vélekedett Mészáros és Máhr is - a géptámogatások ismételt felfüggesztése a legnagyobb bűn, amit az EU felé araszoló mezőgazdasággal tenni lehet. A beruházási szint csökken, a vállalkozók távoznak az ágazatból: egyre többen ajánlják fel cégeiket, birtokaikat eladásra. Raskó úgy véli, kora ősztől az FVM ismét a jövő évi támogatási keretek terhére költekezik majd. Az agrárium miatt a kormány az idén sem készít pótköltségvetést - szögezte le Raskó, aki szerint ez érthető lépés: a pénzügyi vezetés nem akar több pénzt odaadni az osztogatásos, herdáló politikát gyakorló miniszter számára.

O. Horváth György

(Magyar Hírlap)