A startup nem az alapításakor hoz pénzt

Kisgergely Kornél

Startup - nincs is igazán jó magyar megfelelője ennek a kifejezésnek. Olyan vállalkozásról van szó, amelyet nemrégen alapítottak, de néhány év alatt látványos növekedésre képes. Vajon sok ilyen cég van a szürkeállományáról híres Magyarországon? Állami feladat ezeknek a cégeknek a felkutatása és támogatása? Megtérülhetnek az ezekre költött adófizetői forintok? Egyáltalán: van valami haszna az egész startup-őrületnek?    

Beszélgetés Kisgergely Kornéllal, a Hiventures Alapkezelő vezérigazgatójával.

Kisgergely Kornél Forrás: Hiventures Alapkezelő

Többször hangzott el kormányzati körökből az az állítás, hogy Budapest néhány éven belül regionális startupközpont lesz. Jól haladunk?

Ennek a törekvésnek köszönhetően jött létre a Hiventures Alapkezelő. A magyar állam ugyanis 57 milliárd forintból olyan kockázati tőkealapot hozott létre, amelyik nem csak méretében, de szerepét tekintve is regionális jelentőségű.

Miért?

Olyan űrt töltünk be, amit Kelet-Közép -Európában egyetlen állami vagy magánkézben lévő kockázati tőkealapkezelő sem: olyan induló vállalkozásokat karolunk fel, amelyeknek van ugyan egy életképes ötletük, de még nem volt módjuk ezt megméretni a piacon. A piaci alapkezelők jellemzően azokat a startupokat keresik, amelyeknek már van piaci árbevételük, de sok pénzt el kell költeni, hogy idáig eljussanak.

Azt oldják meg ők saját erőből – ez a piac törvénye. Vagy nem?

Való igaz, a ma működő sikeres startupok részben saját erőből építették fel magukat. Magyarországon azonban kevés ember van olyan helyzetben, hogy évekig finanszírozzon egy induló vállalkozást, a tőkehiány erősen korlátozza az alapítók körét. Nem is csoda, hogy jelenleg Magyarországon 300-400 startup vállalkozás működik, miközben Észtországban arányaiban tízszer ennyi. Mi 10 milliárd forint befektetésével hét év alatt ezer ilyen céget szeretnénk életre hívni.

Van ennyi életképes ötlet Magyarországon?

Idén év elején kezdtünk működni, azóta összesen 900 vállalkozás jelentkezett nálunk támogatásért. Ötletből tehát nincs hiány, hiányzik viszont a tőke és az üzlet fejlesztéséhez, a befektetők bevonásához szükséges tudás.

Miért állami feladat a kockázati tőkebefektetés? Máshol ezt magáncégek csinálják…

A világ nagy startupközpontjai, amilyen például a Szilícium-völgy az Egyesült Államokban, sikertörténetei mind komoly állami szerepvállalással jöttek létre. Az államnak azért éri meg ilyen programokat indítani, mert ha a felkarolt startupok sikeresek, tevékenységük egész iparágakat tesz hatékonyabbá, ami jó hatással van az egész nemzetgazdaságra.

Megtérülhet az állam befektetése? A magánkézben lévő kockázati tőketársaságok befektetése esetében jó, ha tucatnyiból egy sikeres.

Ahogy a nevéből is egyértelmű, a kockázati tőkebefektetés rizikós műfaj. Komoly valószínűsége van annak, hogy egy startup végül nem lesz sikeres. Ám ha mégis, akkor azon a befektető nem csak pár százalékot kereshet, de megduplázhatja, vagy akár meg is triplázhatja a pénzét, és ebből finanszírozhatja a sikertelen befektetéseken keletkező veszteségét. Mi speciális helyzetben vagyunk. Olyan cégeket támogatunk, amelyek még nem tudnak megállni a saját lábukon, így nagyobb a kockázat, ezt a azonban igyekszünk, amennyire csak lehet, mérsékelni - eleve csak olyan vállalkozásokba fektetünk be, amelyeket alaposan átvilágítottunk. Arra számítunk, hogy az általunk kezelt vagyon gyarapodni ugyan nem fog, de a befektetett tőkénk összességében meg fog térülni.

Akkor tehát az kereshet sok pénzt, aki maga köré gyűjti a legsikeresebb startupokat. Mekkora verseny van a kockázati tőke társaságok között?

Az induló vállalkozások finanszírozásáért ma még nem folyik öldöklő verseny. Mindössze egy-két esetben fordult elő olyan, hogy valaki elcsábított tőlünk egy startupot.

Egy magyar állami kockázati tőkealap miért támogat cseh, szlovák vagy lengyel startupokat?

Magyarország kicsi piac, nehéz gyorsan sokat nőni, ám mi pont ezért magyar startupokat finanszírozunk, a tőlünk kapott tőkét itt kell elkölteni. A V4 országokból érkező startupoknak csupán szakmai támogatást nyújtunk, hogy minél könnyebben válhassanak meghatározó szereplővé a regionális piacon is. Ezt a célt szolgálja az idei V4 Startup and Innovation Tour rendezvénysorozatunk is: ez egy regionális startupverseny, amelynek most Budapesten rendezzük meg a záróesemény, a visegrádi országok fővárosaiban tartott fordulók után. Ez gyakorlatilag az év legfontosabb regionális startuprendezvénye lesz november 30-án és december 1-én, ahol befektetőket, startupokat és az országok vezetőit hozzuk össze. A négy kelet- közép-európai ország külön-külön kicsi, de együtt már komoly gazdasági erővel bír, így bármelyik globális befektetőnek érdekes lehet. Ezt mutatja, hogy olyan nemzetközileg is elismert szakértők fogadták el meghívásunkat, mint például az Elon Musk nevével fémjelzett „szupervasút a Hyperloop One egyik vezetője.

Hogyan szűrik ki azokat a vállalkozókat, akik a gyors meggazdagodás reményében jelentkeznek önöknél?

Egy startup nem az alapításakor, hanem a sikeres értékesítésekor hoz sok pénzt, ezzel jó, ha minden cégalapító tisztában van. Mi minden nálunk felbukkanó ötletet és vállalkozást tüzetesen átvizsgálunk, ha kell külső szakértőket is bevonunk a munkába. A tőlünk érkező tőkét cégépítésre kell költeni, a pénz felhasználását gondosan ellenőrizzük. Persze van mód arra, hogy a pénzünk egy része fizetésekre fordítódjék, de a tulajdonosok béreinek a piaci átlag alatt kell maradniuk, így minden eszközzel arra ösztönözzük a startupokat, hogy növeljék a cég értékét.

Mivel tudják segíteni a magyar startupokat? Tőkével? Tudással? Kapcsolatokkal?

Elsősorban tőkével, de igyekszünk szakmai támogatókat is találni a számukra. Ebben partnereink a multinacionális cégek és a magyar nagyvállalatok, hiszen ők kimondottan keresik azokat a kisebb cégeket, amelyek innovatív megoldást tudnak kínálni egy-egy problémájukra. Fontos számunkra a nemzetközi kapcsolatok ápolása is, hiszen ha sikeres egy startup, akkor újra és újra tőkére lesz szüksége a továbblépéshez, ez pedig akár egy nagy nemzetközi befektetőtől is érkezhet. Utóbbiaknak igyekszünk bemutatni azokat a startupokat, amelyek érdekesek lehetnek számukra, az induló vállalkozásokat pedig ismert üzletemberekből álló mentorgárdánk segíti a kezdeti lépések megtételében.

A Hiventures által támogatott ötletek közül melyik a legkedvesebb az Ön számára?

Nehéz kérdés. Kedvenc témám, hogyan lehet a mesterséges intelligenciát az üzleti életben használni. Vannak olyan magyar startupok, amelyek ebben élen járnak, ilyen például a Chempass. Ők a gyógyszerkutatást segítik azáltal, hogyha valaki felfedez egy molekulát, amelyből hatóanyag készíthető, akkor az alkalmazás megmutatja az ahhoz feltételezhetően hasonló élettani hatásokat kiváltó molekulákat, amelyek további ígéretes kutatási irányokat jelentenek. A Chatler alkalmazása is a mesterséges intelligenciát használja az ügyfélszolgálatoknál: a chatbotok még ugyan nem képesek minden ügyféltől érkező kérdésre teljesen egyedül válaszolni, de emberi segítséggel jelentős mértékben tehermentesíti az ügyfélszolgálatosokat, hiszen az egyszerű kérdésekre magától, emberi közreműködés nélkül válaszol, az ember-ember kommunikációt figyelve pedig folyamatosan tanul. Neticle pedig azt figyeli, hogy az interneten, beleértve a közösségi oldalakat is, egy-egy cégről negatív vagy pozitív véleményeket írnak-e a fogyasztók, így a cég könnyen és gyorsan tud reagálni a megítélését veszélyeztető folyamatokra. Ez szintén komoly technológiát igényel, hiszen a gépnek a szöveget értelmeznie kell és ezt emberi pontossággal teszi.

További információk ITT találhatók.