Eredményorientált és költséghatékony pénzügyi rendszerre vált a máltai államigazgatás

Az utóbbi évtizedekben égetően szükségessé vált az államigazgatási rendszerek pénzügyi ügyvitelének modernizációja és egységesítése. Több uniós ország elindította már a hatékonyabb és eredményorientált megoldások bevezetését, úgy, mint Svédország, Norvégia, Anglia és Írország, hozzájuk csatlakozott most Málta. 

Forrás: Unit4 Magyarország

Málta pénzügyi, költségvetési és információs rendszerét a Unit4 11,6 milliós eurós szerződés keretében, 30 hónapra tervezett bevezetési projektben modernizálja. Az uniós forrásokat is felhasználó projekt által „az államigazgatás számára sokkal pontosabb, megbízhatóbb és időben biztosított információk lesznek elérhetők, ezen felül minden szervezetre vonatkozó, következetes könyvelés kerül biztosításra” mondta Joe Pullicino, a máltai Grant Thornton partnere. Így Málta is csatlakozott több EU-s ország gyakorlatához - a pénzforgalmi számvitelről átállnak a kettős könyvvitelre.

Az elmúlt években már Magyarországon is elindult – a szabályozás szintjén – a számviteli gyakorlat korszerűsítése, az ügyvitel modernizációja és egységesítése azonban még nem történt meg. A magyar kormányzat – Máltához hasonlóan uniós alapok támogatásával – tervezi a központi államigazgatás számviteli ügyvitelének korszerűsítését, még ebben az EU költségvetési ciklusban. A működés optimalizálásában még komoly tartalékok vannak – különös tekintettel a kötelezettségvállalások pontos követésére és a pénzforgalom előre jelezhetőségére vonatkozóan.

A Unit4 már több, a fent említett uniós országban segítette egységesíteni az államigazgatási ügyvitelt és nyújtott támogatást rugalmas és hatékony szolgáltatói központok létrehozásában. A Unit4 modellje szerint a szolgáltatói központok biztosítják az egységes rendszert és a képzett gazdasági köztisztviselőket a szolgáltatás keretében.

A szolgáltató központok szakértői az ügyvitel lebonyolításán túl, támogatják az állami szervezeteket, gyorsan változó feladataik és folyamataik átalakításában. Ezt olyan Unit4 szoftvermegoldások bevezetésével végzik, amelyek a szervezeti, ügyviteli változások esetén a szoftver programozása nélkül is képesek megváltoztatni a működést az államigazgatási ügyviteli rendszerben.

További fontos trend a funkcionális rendszerekről a folyamatvezérelt és elektronikus dokumentumokkal támogatott ügyvitelre történő áttérés, amely szintén felgyorsítja a változásokhoz történő alkalmazkodást. A magyar ügyviteli gyakorlatot még jelenleg is dominálják az űrlap alapú ügyviteli eljárások, de a korszerű megoldások alkalmazása ezt is szükségtelenné teszi majd a jövőben. „Az űrlap alapú ügyviteli folyamatok kiváltására két megoldás terjed párhuzamosan világszerte és itthon is: az elektronikus dokumentumkezelés és a szervezeteken átnyúló egységes munkafolyamatkezelés. Az előbbi az iratok manuális kezelését küszöböli ki, az utóbbi pedig már az iratok előállítását is szükségtelenné teszi. Mindkét megoldást támogatják a felhő alapú IT technológiák, amelyek révén biztosítható, hogy a szervezeteken átvelő rendszereket a köztisztviselők változatos informatikai környezetből is megbízhatóan használják - az informatikai egységek létszámának növelése nélkül" mondta Pinke Szilárd, a Unit4 Magyarország értékesítési vezetője.

A világ néhány országában, például Norvégiában és Kanadában, a hatékony állam megteremtésében már odáig jutottak, hogy az államigazgatás automatizáltsága meghaladja a multinacionális vállalatokét, és így a hatékony működés és a korszerű szabályozások által ösztönzik gazdaságuk szereplőit is az új eljárások bevezetésére.

Az eddigiekben felsorolt trendek elsősorban nemzeti törekvések, érdemes azonban azt is látni, hogy a nemzetközi szervezetek szintjén mi történik ezen a téren. Ebből a szempontból nagyon érdekes az uniós fejlesztési irány, mely elsősorban számvitel-szakmai indíttatású, és a nemzetközi eredményszemléletű számviteli standardok közszférára vonatkozó ajánlásainak (összefoglaló nevén IPSAS – International Public Sector Accounting Standards) adaptálására törekszik. A törekvés egyértelmű: a tagországok pénzügyi pozíciójáról szóló jelentések legyenek valósak és megbízhatóak (gondoljunk Görögországra).

Az uniós fejlesztések egy európai sztenderd megalkotása irányába mutatnak (EPSAS – European Public Sector Accounting Standards), de hamar kiderült az is, hogy ennek kidolgozása és adaptációja nem lesz zökkenőmentes. Ennek okairól Mezei Szabolcs, az IFUA közigazgatási szakértője nyilatkozott: „először is, a tagországok eltérő fejlettségi szinten vannak a számviteli rendszerüket tekintve. Másodszor az erre irányuló nemzeti stratégiák eltérő irányokat mutatnak. Harmadszor – és ez a legérdekesebb – fundamentális ellentét feszül a nemzeti – tipikusan erősen szabályozott és kevés mozgásteret hagyó rendszerek létrehozására irányuló – törekvések és a nemzetközi – alapvetően IFRS alapú, többutas (egy adott problémára több megoldás is létezik) irányok között. Összefoglalva, azt lehetne mondani, hogy ezen a téren is létezik az unió általános értelemben vett megosztottsága, melyből gyors és egységes szisztéma nehezen, többsebességes változat annál inkább születhet.