A hét, amikor dumával mentették Európát

EKB, Mario Draghi, euróválság
Vágólapra másolva!
Indokolatlan várakozásokat gerjeszthetett a piacok megnyugtatását célzó csütörtöki nyilatkozatával Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke. Az elemzők attól félnek, a szavakat nem követi tett, de az is lehet, Draghi és Merkelék szeptemberig próbálják húzni az időt.
Vágólapra másolva!

Az elmúlt héten is volt ijesztő, új epizódja az euróválságnak, aztán megint megmentették Európát - ezúttal Mario Draghi, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke egy nyilatkozat erejéig vállalta ezt a feladatot. (Draghit az olasz sajtóban Super Mariónak kezdték becézni a Bank of Italynál elért sikerei miatt.) Az elemzők némelyike azonban nemcsak attól tart, hogy a Draghi megszólalását követő optimizmus gyorsan elillan, hanem attól is, hogy a bankelnök szavai kimondottan ártanak a válságkezelésnek.

Forrás: MTI/EPA/Arne Dedert

Nagyon borús hangulatban indult a kereskedés hétfőn az európai piacokon, miután Spanyolország több tartománya is pénzügyi segítséget kért - vagyis kiderült, hogy a spanyol bankrendszernek megszavazott mentőcsomag még az ország azonnali problémáinak csillapításához is kevés. Ezzel egy időben kiszivárgott, hogy az IMF lesújtó véleménnyel van a Görögországnak nyújtott hitele fejében elvárt intézkedések teljesüléséről, miközben a görög gazdaság újabb 7 százalékkal esik vissza. A Citibank elemzői így már 90 százalékra teszik annak az esélyét, hogy az ország kiválik az euróövezetből.

Ilyen körülmények között óriási megkönnyebbülést okozott, amikor csütörtökön Draghi Londonban azt mondta, az általa vezetett intézmény mindent megtesz az euró védelmében, "és higgyék el, az elég lesz". Legalább ilyen fontos volt, hogy hozzátette, mivel a déli államok magas kötvényhozamai akadályozzák a monetáris politika érvényesülését, ez a kérdés immár az EKB hatásköre.

Ez utóbbi kijelentés jelentősége, hogy az EKB-n belül is vita van arról, van-e egyáltalán jogi alapja az eurózóna központi bankjának a közvetlen beavatkozásra a kötvénypiacokon. A befektetők bizalmát nem bíró országok állampapírjainak hozama sokak szerint most már csak úgy csökkenthető fenntartható szintre, ha az EKB vásárolni kezdi ezeket a papírokat - a németek azonban továbbra is ellenállnak ennek az elképzelésnek, mondván, ezt tiltják a szabályok. Draghi értékelése, amely szerint a probléma immár a jegybank hatásköre, fontos állásfoglalás ebben a vitában, és egyértelművé tette azt is, mit értett az elnök azon, hogy az EKB "mindent kész megtenni".

Hatalmas lehet a csalódás

A vitát azonban egyelőre nem döntötte el, e felől kétség sem lehet a német jegybank pénteki, az EKB-kötvényvásárlást "ésszerűtlen" és "problematikus" eszköznek nevező reagálása óta. Csakhogy közben félő, hogy Draghi indokolatlan várakozásokat gerjesztett a piaci szereplőkben - ezt a veszélyt több, a nemzetközi sajtóban pénteken megjelent vélemény is szóvá tette. "Nem valószínű, hogy Draghi meg tudja adni a befektetőknek, amire számítanak, és ebben az esetben hatalmas lehet a csalódás" - írta a Wall Street Journal (WSJ) amerikai lap internetes kiadása. Ugyanott a lap egyik munkatársa egy blogbejegyzésben úgy fogalmazott, nyilvánvaló, hogy ha az EKB a jövő héten "semmit sem csinál", akkor a piacok mélyrepülésbe kezdenek.

Márpedig szólnak érvek a mellett is, hogy még ne csináljon semmit. Azon közgazdászok közül is sokan korainak tartanák a mostani kötvényvásárlást, akik amúgy szükségesnek látják: szerintük az időzítés azért nem lenne megfelelő, mert idejekorán enyhítené az érintett kormányokra a pénzügyi reformok bevezetése és a hiánycsökkentés érdekében nehezedő nyomást - írta a WSJ.

Üres dumának tűnik

A felfokozott várakozás mindenesetre tagadhatatlan. Jelezte ezt, hogy Draghi megszólalása után sokat erősödött az euró a dollárral szemben, száguldani kezdtek az európai és amerikai tőzsdék, lefelé indult a spanyol és olasz kötvények hozama a másodpiacokon. A nyilatkozat "potenciális fordulópont az Európában 2010 májusa óta tartó krízisben" - idézte a CNBC amerikai televízió internetes oldala a sydneyi AMP Capital vezető stratégáját.

"Nehéz lesz megtartani ezeket a szinteket, ha a szavakat nem követi tett, mert a perifériaországok állampapírjain még mindig nagy a nyomás" - mondta a Bloomberg hírügynökségnek a Frankfurt Trust egyik menedzsere. "Valami jelentős lépést kell látnunk ahhoz, hogy ne tűnjön ez az egész megint csak üres dumának" - idézett egy elemzőt a CNBC. Az ING vezető közgazdásza, Carsten Brzeski pedig egyenesen azt mondta a Bloombergnek, hogy Draghi "rettentő nehéz helyzetbe manőverezte magát", mert ha belép az EKB a kötvénypiacra, "akkor azért fogják átkozni, ha nem, akkor meg azért".

Csak az időt húzzák?

Az EKB korábbi, különböző jellegű beavatkozásainak sikere általában nem volt hosszú életű. Miután tavaly augusztusban először szöktek fenntarthatatlan magasságba az olasz és spanyol kötvényhozamok, a bank belépett a másodpiacra, és ezzel egy időre sikerült leszorítania a hozamokat. Három hónappal később azonban már ismét rekordot döntöttek, mire az EKB a kötvényvásárlási programot félretéve a kereskedelmi bankoknak biztosított olcsó forrásokkal próbálta kezelni a helyzetet. Ennek kedvező hatása sem tartott azonban néhány hónapnál tovább.

Elképzelhető, hogy Draghi és más európai vezetők - például a pénteken nagyon elszánt, de konkrétumot nem tartalmazó közös nyilatkozatot kiadó Angela Merkel német kancellár és Francois Hollande francia elnök - csupán időt akarnak nyerni a piacok megnyugtatásával. Szeptemberben esedékes ugyanis a német alkotmánybíróság döntése az ESM nevű, az eurózóna stabilitását erősíteni hivatott mentőalap működéséről, addig nem lenne könnyű jelentős döntéseket hozni a válságkezelésről.