Átszakították a libegő kötélpályáját, heten haltak meg

Vágólapra másolva!
Súlyos katasztrófa történt 1983-ban Szingapúrban, amikor egy teherhajó átszakította a Sentosa libegő kötélpályáját a tenger felett. A kötélpályán az utaskabinokban rekedtek érdekében minden idők egyik legvakmerőbb mentőakcióját hajtották végre. Sikeresen. A balesetben azonban így is heten haltak meg.
Vágólapra másolva!

A szingapúri Sentosa libegőt 1974 februárjában adták át. Az utasokat zárt kabinokban szállító drótkötélpályás rendszer Szingapúrt köti össze a Sentosa szigettel. A libegő jelentősége óriási volt: ez volt a Sentósán addig megvalósult legnagyobb fejlesztés. Két célt kellett szolgálnia a hétköznapi közlekedési eszköznek a szigetre és turistalátványosságnak egyaránt szánták, és már évek után úgy tűnt, hogy mindkét célját eléri.

Az átadását követő első 10 hónapban a libegőn nagyjából 750 ezren utaztak, és mind a helyiek, mind a turisták, sőt, a filmkészítők körében is nagyon népszerűvé vált.

Ebben közrejátszott az, hogy a nagyjából az 55-60 méter magasan húzódó drótkötélpályán haladó kabinokból fantasztikus kilátás tárul Sentósára, a Keppel Harbournak hívott vízi átjáróra a fősziget és Sentosa között és több látványosságra.

image

A rendszer 1983-ig lényegében problémamentesen működött. Akkor azonban olyan tragédia történt, amely egy időre beárnyékolta a libegő hírnevét, noha azért nem a libegő működtetői voltak a felelősök.

Hajóra szerelt olajfúrótorony okozta a katasztrófát

Az Eniwetok nevű hajóra egy mobil olajfúró tornyot építettek a szingapúri hajóműhelyben. Hihetetlen, de a hajó úgy futott ki 1983. január 29-én a tenger irányába, hogy sem a hajó kapitánya, sem annak első tisztje nem volt tisztában azzal, hogy a hajó legmagasabb pontja 69 méter.

Azaz a hajó nem fért el a libegő drótkötélpályája alatt.

A szokásos eljárás szerint a kapitány révkalauzt kért a kikötőtől a kihajózás segítésére. Azonban a révkalauz sem kérdezte a hajó magasságát, mert úgy vélte, nem a kötélpálya alatt jutnak majd ki a tengerre. Az Eniwetok-ot két vontatóhajó kísérte, az egyik elől haladt, a másik hátul, hogy ha szükséges, fékezni tudja. Ám a hátsó vontatókábel a tengerbe esett, így az Eniwetok a gyorsítás mellett döntött, hogy minél hamarabb kiérjen a Keppel Harbour keskeny csatornájából. 

Nem sokkal az ütközés előtt már észlelte a bajt a kapitány és a révkalauz is, de akkor már nem tudták megállítani a hajót: a hatalmas jármű tornya 18 óra után pár perccel belecsapódott a libegő drótkötélpályájába, majd szétszakította azt. A libegő összesen 51 utaskabinjából 15 közlekedett akkor.

image

Vakmerő mentőakció a csapdába esettekért

Az ütközés után két kabin azonnal a vízbe esett. Az egyik ugyan üres volt, de a másikban öt utas volt, ők mind meghaltak. Egy harmadik kabin olyan intenzív rázkódást szenvedett el, hogy három utas kiesett belőle, köztük egy idős asszony, aki 22 hónapos unokáját tartotta kezében. Csodával határos módon, a kisgyermek súlyos sérülésekkel, de túlélte a kb. 55 méteres zuhanást, őt egy közeli hajó hősies matrózának sikerült kimentenie a vízből. A másik két utas meghalt.

A kötélpályán négy kabinban összesen további 13 utas rekedt halálos csapdába a szédítő magasságban, sötétben, szélben. A kabinokból kettő az épp beálló dagály órájában a tenger felett lebegett. 

A két másik kabin még a szárazföld felett haladt, amikor megtörtént a baleset. 

1983. január 29., Szingapúr, olajfúró fúrótorony, áthaladt a szingapúri felvonórendszer légi kötélpályája, nekiütközött a Jardine Steps állomás és a Sentosa állomás közötti vízi út felett húzódó kábelnek, mentés, katasztrófa, baleset, felvonó
A mentőakciót pontosan meg kellett tervezni
Fotó: Facebook/Ministry of Defence, Singapore 

A szingapúri hatóságoknak – a tűzoltóknak, rendőröknek és a fegyveres erőknek – előbb meg kellett határozniuk a mentés lehetséges módját. Először arról kellett gondoskodniuk, hogy a víz áramlása ne mozgassa el a teherhajót pozíciójából, és ne essenek további kabinok a tengerbe. Ezért négy vontatóhajóval tartott ellent neki. Ám sem megfelelő magasságú daru, sem más eszközük nem volt arra, hogy feljussanak a kabinokban rekedt utasokhoz.

A végül jóváhagyott mentőakciót a fegyveres erők tagjai hajtották végre, miközben a zord körülmények között tengerészeti búvárok kutattak a vízben az áldozatok után. A szingapúri mentőakció minden idők egyik legvakmerőbbje volt, amit az ipari katasztrófák történetében végrehajtottak.

A haditengerészet búvárai érkeznek a helyszínre a mentési művelethez:

image

A szingapúriakat kínai, indiai és ausztrál szakértők segítették. A több órán át tartó művelet január 30-án, hajnali 1 óra előtt kezdődött. Két katonai helikopter fentről közelítette meg a kabinokat, egészen közel repülve hozzájuk. A katonáknak szinte emberfeletti erőfeszítéssel, sikerült mindenkit kimenteniük. Nem csak a kabinokba leereszkedő majd a csapdába esetteket onnan kiemelők teljesítménye volt rendkívüli: a helikopterek pilótái is kivételes módon álltak helyt azzal, hogy gépeiket hosszú időn át képesek voltak ugyanabban a pozícióban tartani.

Az akció hajnal háromnegyed 4-re ért véget. A kimenekített utasokat kórházba vitték.

1983. január 29., Szingapúr, olajfúró fúrótorony, áthaladt a szingapúri felvonórendszer légi kötélpályája, nekiütközött a Jardine Steps állomás és a Sentosa állomás közötti vízi út felett húzódó kábelnek, mentés, katasztrófa, baleset, felvonó
Az ipari katasztrófák történetének egyik legvakmerőbb mentőakcióját hajtották végre a fegyveres erők tagjai
Fotó: Fotó: Facebook/Ministry of Defence, Singapore / Fotó: Facebook/Ministry of Defence, Singapore

Ma is nagyon népszerű a libegő

A halálos baleset után felállított vizsgálóbizottság jelentésében megállapította, hogy több körülmény szerencsétlen együttállása vezetett a balesethez, és elmarasztalta a kikötőt és a hajó tulajdonosát is. A jelentésben a hajó kapitányát és a révkalauzt nevezték meg közvetlen felelősként, akik hamarosan fel is mondtak munkahelyükön. 

Az egyik kabinból megmentett gyerek:

image

A drótkötélpályát a baleset után helyreállították, és a libegőt augusztusban újra megnyitották. Az 52 méternél magasabb hajók számára megtiltották a hajózást a kikötőbe, a 48 és 52 méter közötti magasságú hajók pedig csak előzetes írásos engedéllyel hajózhatnak be vagy ki a kikötőből.

1983. január 29., Szingapúr, olajfúró fúrótorony, áthaladt a szingapúri felvonórendszer légi kötélpályája, nekiütközött a Jardine Steps állomás és a Sentosa állomás közötti vízi út felett húzódó kábelnek, mentés, katasztrófa, baleset, felvonó
A január 30-i mentésben részt vevőkről készült felvétel a vakmerő akciót követően
Fotó: Facebook/Ministry of Defence, Singapore

1986-ban lézeres mérőrendszert telepítettek a kikötőbe a hajók magasságának ellenőrzésére, a szingapúri légierő pedig külön mentési eljárást dolgozott ki arra az esetre, ha utasok rekednének a libegő kabinjaiban a pályán.

A libegőt 2015-ben újabb megállóval bővítették, és jelenleg is magas kihasználtsággal működik a Keppel Harbour felett:

image

Nemrég szintén egy teherhajó okozott súlyos katasztrófát egy kikötőben: ahogy az Origo arról beszámolt, március 25-én késő este egy óriási konténerszállító döntötte romba Baltimore kikötőjének egyik hídját.

Cikkünk kiemelt képe illusztráció.