Termékzsugorodás: mostantól nem lehet becsapni a vásárlókat

Jön a kiszerelés csökkentésről szóló kötelező tájékoztatás (illusztráció)

Fotó: Shutterstock

A kormány az inflláció letörése után is mindent megtesz a magyar családok védelméért, és az infláció alacsony szinten tartása mellett. Ezért a korábbi döntés nyomán, március 1-jétől kötelező tájékoztatás indul a boltokban a termékzsugorodásról. Vagyis arról, ha egy termék kiszerelését csökkenti a gyártó, miközben árát változatlanul hagyja.

A kormány továbbra is minden eszközzel küzd azért, hogy az infláció tartósan alacsony szinten maradjon, és megvédje a magyar családokat. Ennek része az is, hogy fellép a vásárlók megtévesztése ellen. Vagyis a termékzsugorodás azon formája ellen, amikor rejtett áremelés történik: a csomagolt termék mérete csökken, ára viszont válozatlan. Ezt hívják 

• "zsugorinflációnak", illetve
• az elterjedt, nyelvi leleményre épülő változatban "zsugorflációnak."

Termékzsugorodás: márciustól megjelennek az üzletekben a  „Vigyázat, a termék kisebb lett!” feliratú plakátok (illusztráció)
Fotó: Pexels 

A termék mérete csökkent, ára viszont változatlan maradt: sokan találkozhattak ezzel a jelenséggel.

2024. március 1-jén elindul a magyarországi üzletekben a csökkentett kiszerelésekre vonatkozó kötelező tájékoztatás

 – áll a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) tájékoztatójában.

A kötelező tájékoztatás azt jelenti, hogy a meghatározott körbe tartozó boltoknak a bejáratnál jól látható módon az előírtaknak megfelelő táblát helyeznek el akkor, ha az ott kapható terméknek vagy termékeknek csökken a kiszerelése, miközben ára változatlan marad. Azaz a terméknél rejtett áremelés történik.

A tájékoztatást közvetlenül a terméknél (például a polcon, ahonnan a vásárló leveszi az árut) is el kell helyezni.

Termékzsugorodás: "Vigyázzon, a termék kisebb lett!"

Időnként "csaló csomagolásnak" is hívják a zsugorinfláció alapját. Vagyis azt, hogy bizonyos termékek (főleg csomagolt élelmiszerek) árának változatlanságával vagy akár emelkedésével párhuzamosan, a termék kiszerelési mennyisége csökken. 

Azaz a vásárlók kevesebbet kapnak a pénzükért. 

Például Franciaországban ez olyan mértéket öltött, hogy a vásárlók mellett már egyes jelentős kereskedőknek is elege lett a helyzetből. Emlékezetes, hogy ősszel a Carrefour francia üzletlánc saját döntése nyomán kezdte matricákkal megjelölni a "csaló csomagolást" kapott termékeket.

Ahogy az Origo megírta, a magyar kormány kemény fellépésről döntött azokkal az élelmiszergyártókkal és kereskedőkkel szemben, akik e rejtett áremeléssel élnek. A kormány infláció elleni harcaként ezért vannak a boltokban márciustól felkiáltójeles termékek, hogy a vásárlók tudatosabban dönthessenek, hozzájárulva, hogy az infláció Magyarországon alacsonyan maradhasson.

A kormány célja, hogy az intézkedésen keresztül felhívja a vásárlók figyelmét a kiszerelési mennyiség változására. 

Ezáltal segítse a tudatos és körültekintőbb döntést a zsugorinflációval szemben, és megelőzze a vásárlók megtévesztését.

A rejtett áremelés csapdája a kormány szerint megfelelő tájékoztatással kivédhető vásárlói oldalon. Mindez támogatja a fogyasztás helyreállítását is, ami egyik fontos hozzájárulását adhatja az idénre számított, 4 százalék körüli GDP bővülésnek a munkaerőpiac feszessége és a rengeteg új beruhásás mellett.

Zsugorfláció: március 1-jétől él az új kormányrendelet

A kormány a fentiek miatt rendeletet fogadott el arról, hogy az élelmiszer-infláció csökkentése érdekében 2024. március 1-jétől az 1 milliárd forint feletti árbevétellel rendelkező élelmiszer-kereskedők kötelesek figyelemfelhívó tájékoztatást kötelesek végezni. 

Ez azt jelenti, hogy 

kötelesek jelezni a vásárlóik számára, ha az általuk árusított, előrecsomagolt termékek kiszerelése – különösen tömege vagy térfogata – a termék gyártója által 2020. január 1. és 2023. július 1. között alkalmazotthoz képest csökkent.

Vagyis mostantól a boltoknak jelezniük kell, melyek a náluk kaphato zsugorinflációs termékek.

Termékzsugorodás: "vigyázzon, a termék kisebb lett!" felirat ad a boltok polcain is tájékoztatást a zsugorflációról
Fotó: NGM

A tájékoztatási kötelezettség – főszabály szerint – a csökkentett kiszerelésű termék forgalmazásának megkezdésétől számított 2 hónapig áll fenn.

Tájékoztatási kötelezettségüknek a kereskedők akkor tesznek eleget, ha üzleteik bejáratánál jól látható módon elhelyezik a jogszabályban meghatározott méretű és szövegű információs táblát, valamint a kiszerelés csökkentését közvetlenül a termék mellett is jelölik. 

A rendelet ugyanakkor együttműködést ír elő az élelmiszeripari gyártók, valamint a külföldön gyártott élelmiszert Magyarországon forgalomba hozók számára. Azért, hogy a kereskedő eleget tudjon tenni tájékoztatási kötelezettségének a vásárlók felé, a gyártók és a forgalmazók feladata, hogy jelezze, ha a termék kiszerelése csökken.

A rendelet kivételt is meghatároz: a kereskedő nem köteles tájékoztatást kihelyezni abban az esetben, ha az új, kisebb – így különösen kisebb tömegű vagy térfogatú – kiszerelési egység gyártó általi bevezetésére úgy kerül sor, ha a korábbi kiszerelések továbbra is kaphatók. Azaz ha a gyártó kisebb kiszerelést gyárt a termékből, de a korábbi kiszerelést 6 hónapig nem vezeti ki, a kereskedő pedig azokat forgalmazza, nem kell tájékoztatást elhelyezni.

Zsugorfláció: itt a frissülő online lista az érintett élelmiszerekről

Az intézkedés fontos része és a vásárlók tudatos döntését segíti elő, hogy az érintett élelmiszer-termékekről a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) holnapján elérhető nyilvános adatbázisból is tájékozódhatnak. Ez a zsugorflációs lista.

Termékzsugorodás: a Nébih oldalán elérhető adatbázis nyitóképernyője: ezen a felületen ellenőrizhetők a zsugorflációs termékek
Fotó: Nébih

A folyamatosan frissülő zsugorflációslistát ezen az oldalon találja, az adatbázisban akár konkrét terméknévre is lehet keresni és ellenőrizni, csökkent-e a mennyisége 2020. január 1. és 2023. július 1. között.

Az adatbázisban nagyjából 500 összement csomagolású termék található jelenleg. 

Főként zsugorflációs élelmiszereket látni a listán, de megjelentek azon élelmiszert árusító üzletekben kapható szépségápolási illetve háztartási termékek is, olyan áruk, melyeket mindennapi élelmiszer-vásárlásaik alkalmával kosaraikba tesznek a vásárlók.

Ezek mostantól a boltokban a felkiáltójeles termékek.

A kötelező tájékoztatásra vonatkozó szabályok betartását az általános fogyasztóvédelmi hatóságként eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatalok hivatalból ellenőrzik, azok be nem tartását pedig szigorúan fogják büntetni. 

A tájékoztatási kötelezettség megsértése esetén a hatóság termékenként akár 1 millió forint közigazgatási bírságot is kiszabhat.