Magyar tormával ünneplik a húsvétot Európában is

A hazai piac mellett bőven jut exportra is a kiváló minőségű magyar tormából. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) körképe szerint a mintegy 1228 hektárnyi termőterülettel Magyarország számít az Európai Unió legnagyobb tormatermelőjének.

A torma jól ismert – és a húsvéti időszakban jelentős keresletnek örvendő – reszelt változatán túl savanyított és ecetes tartósított készítményekhez – uborka, káposzta, cékla, vegyes vágott, paprika, csalamádé stb. – ízesítőként is előszeretettel használják. 

Hazánkban 1.228 hektár területen folyik tormatermelés, a betakarítási munkálatok októbertől egészen a következő ültetési szezon kezdetéig, azaz márciusig is eltartanak. Az elmúlt években 10-12 ezer tonna tormát takarítottak be évente, 2023-ban 11,5 ezer tonna volt a betakarított mennyiség.

 Ezzel hazánk számít az Európai Unió legnagyobb tormatermelőjének 

– írják közleményükben. 

A magyar torma egész Európában keresett (illusztráció)
Fotó: photocrew1 / Shutterstock/Copyright (c) 2020

A szakaszos betakarításnak és a tárolástechnológiának köszönhetően az újtorma betakarításáig nemcsak a hazai piac, hanem az európai piac több mint felének kiszolgálására is elegendő a magyar termés. A Magyarországon termelt torma 80-90 százalékát exportáljuk, 2022-ben 9 ezer tonna volt a kivitelünk. 

Az export elsősorban Németországba, Lengyelországba, az Egyesült Királyságba és Csehországba irányul, 

jellemzően frissen.

A torma hazánkban őshonos növény, jellegzetesen csípős ízét a gyökerében lévő butiltiocianát és az allil-izotiocianát okozza. Ezen vegyületek nagyon hasonlóak a mustárolaj hatóanyagához, a nyálkahártyára és a könnymirigyekre hatnak; fogyasztáskor ezért szökik könny a szemünkbe, illetve az orrunkat is erősen ingerli. A frissen reszelt tormának magas a C-vitamin tartalma; baktérium- és vírusölő hatású. 

A Hajdúsági Torma 2008 óta oltalom alatt álló eredetmegjelöléses (OEM) termék, melyet 2021-ben hungarikummá is nyilvánítottak, köszönhetően a hajdúsági termőtájnak, ami az érmelléki löszhát és a nyírségi tájegység érintkezésénél terül el. Itt található a hazai termőterület 96 százaléka, ami több száz családnak biztosít megélhetést. 

A termelők a következő évi szaporítóanyagot is maguk állítják elő. Fajták tekintetében olyan tájfajtákkal találkozhatunk, mint a „Debreceni édesnemesként” ismert populációból szelekciós nemesítéssel kialakított Bagaméri fajták (pl. Bagaméri magyar, Bagaméri 93/1, Bagaméri delikát), emellett jelentős területen ültetnek Danavit dán fajtát is.