Lottók régen: kis magyar lottótörténelem

Lottóhúzást és tárgynyeremény sorsolást közvetít a Magyar Televízió, 1959-ben

Közel hetven évvel ezelőtt vezették be a lottót jelenlegi formájában Magyarországon. Cikkünkben bemutatjuk, hogy milyenek voltak a lottók régen. A lottózás és a szerencsejátékok hazai története tele van érdekességekkel és hatalmas nyereményekkel. Legutóbb pedig egy új játékkal is bővült a paletta.

A legnépszerűbb szerencsejáték Magyarországon már régóta a lottó. A lottózás története tele van érdekességekkel, egyik aranykora pedig a Kádár-rendszer idejére tehető. De milyenek voltak a lottók régen?

A lottók régen - amikor még kézzel húzták ki az ötös lottó nyerőszámait
Fotó: Fortepan/Bakó Jenó

Ötvenes évek - a lottók régen

1956-ban kormányhatározat született a lottó magyarországi bevezetéséről, ezzel a játékkal szerette volna ugyanis az állam elvonni a figyelmet a forradalom leverése utáni brutális megtorló akciókról. 

Az akkor elfogadott lottószabályzat szerint a fogadók 90 számból kihúzott 2, 3, 4, illetve 5 szám alapján juthattak jelentősen emelkedő összegű nyereményhez.

1957. március 7-én rendezték meg Magyarországon az első 1945 utáni lottóhúzást. 

Az első telitalálatos szelvény az ötöslottón özvegy Ring Sándorné nevéhez fűződik, aki gyerekei akkori életkorának megjátszásával nyert. A boldog nyertes akkoriban mesésnek számító 880 ezer forintot vihetett haza.

Mik voltak a Lottóházak és ki volt Lottó Ottó?

Az 1960-as és '70-es években különösen nagy népszerűségnek örvendett az 1991-ben megszüntetett, a lottóhúzást kiegészítő tárgynyeremény-sorsolás. 

A népszerű énekesnő, Cserháti Zsuzsa lottószámokkal, 1972-ben. Az 1960-as és '70-es években különösen népszerű volt a tárgynyeremény-sorsolás
Fotó:  Mhsz - Fortepan

Ebben az időszakban a lottó nem csak pénznyereményt ígért, hanem Fortuna kegyeltje a nyertes szelvénnyel hozzájuthatott üdülőhöz, családi házhoz, autóhoz és öröklakáshoz is. Ez különösen az 1980-as években vált mind gyakoribbá. 

A budapesti nyereménylakások az 1960-as évektől már nem véletlenszerűen kiválasztott és a szervező által megvásárolt lakások, hanem kimondottan erre a célra épített házak - a Lottóházak - lakásai voltak. 

A lottó történetének máig legismertebb alakja a Macskássy János grafikusművész által megrajzolt, majd életre keltett Lottó Ottó. Ez egy eleinte kézzel készített baba volt, amelyet a lottósorsoláson számhúzónak kisorsolt szereplők kaptak ajándékba. Hamarosan azonban sor került a figura megszemélyesítésére is: Kabos László keltette életre a sárga, számtáblás inget és a négylevelű lóherés kalapot viselő karaktert.

A népszerű ötöslottó monopóliuma csak hosszú idő után, 1988-ban tört meg, ebben az évben, október 29-én vezették be ugyanis a hatos lottót. Majd a rendszerváltás utáni első évtizedben az 1999. október 4-én bevezetett skandináv lottóval színesedett tovább a lottójátékok választéka.

Mi volt az eddigi legnagyobb lottónyeremény? 

Az ötös lottón 

az idén a 8. játékhéten született meg a játék 67 éves történetének  legnagyobb lottónyereménye, a lottónyertes 6,52 milliárd forinttal gazdagodott.

Több mint 200 napja nem volt telitalálatos szelvény, így halmozódhatott fel ez a hatalmas összeg.

Egy ideje már nem csak a hazai játékosokat, hanem a határon túli szerencsevadászokat is csábította a megnyerhető hatalmas főnyeremény. Főként a keleti országhatár mentén található lottózókban beindult a lottóturizmus.

Az ötös lottó történetében egyébként közel 3500 sorsolás volt mostanáig. A fődíj összege 1959-ben lépte át az egymillió forintot, 1992-ben a 100 milliót és 1999-ben az egymilliárdos határt.

A lottójátékok - az Ötös lottó, a Hatos lottó és a skandináv lottó - mellett természetesen számos más szerencsejáték is népszerű Magyarországon, köztük a 75. születésnapját ünneplő totó, a Luxor, a Keno vagy a Puttó. A paletta pedig most egy új játékkal bővült.

Mit tud az új szerencsejáték, a Napi Mázli?

Március elején a Szerencsejáték Zrt. portfóliójába új játék érkezett, a Napi Mázli, amelyben egy dátum (év, hónap, nap) és egy szimbólum kiválasztásával lehet játszani.

Bemutatták a Szerencsejáték Zrt. új játékát, a Napi Mázlit
Fotó: Polyák Attila - Origo

A bukmékeri típusú játék lényege, hogy a nyereményt az egyes nyerőosztályokban a fix nyereményszorzók határozzák meg, a nyeremény összege pedig attól függ, hány találata van a játékosnak és hányszoros téttel vásárolta meg.

Elsősorban a fiatal játékosok körében lehet népszerű, mert gyors játékmenetet, napi kétszeri sorsolást és vonzó nyeremény struktúrát kínál, ezáltal igazodik a 20–30 éves korosztály igényeihez.

A Napi Mázli a lottózók mellett online is játszható, virtuális verzióban a társaság honlapján is elérhető. A játékosoknak egy mező kitöltéséért 400 forintot kell fizetniük, a maximálisan elérhető nyeremény pedig 100 millió forint.