Erre senki nem számított: meglepő dolgot közöltek a cetcápákkal való úszásról

Cetcápával úszik egy búvár Mozambik partjainál

Fotó: Biosphoto via AFP

Meghökkentő következtetésre jutott kutatók egy csoportja arról, mivel jár a cetcápákra nézve, ha turisták úsznak a közelükben: az esetleges várakozásokkal szemben egyáltalán nincs negatív hatással az emberek jelenléte az állatokra. Így ha jól csinálják, az erre épülő iparág nem okoz károkat.

Az óceánok élővilágával foglalkozó kutatók először tanulmányozták a cetcápák viselkedését a testükön elhelyezett eszközök segítségével abból a célból, hogy lássák, hogyan hat az állatokra a turisták közvetlen jelenléte. Nyugat-Ausztráliában, a korallzátonyairól ismert, világörökségi Ningaloo-parton ugyanis vándorlásuk miatt minden évben néhány napra feltűnnek az autóbusz méretű, de amúgy ártalmatlan, békés cetcápák. A turisták pedig borsos árat fizetnek a helyi, hogy csónakokon a közelükbe vigyék őket, és akár együtt is ússzanak az állatokkal.

A Ninglaoo-part és térsége az első számú hely a világon, ahol a kalandvágyó turisták a hatalmas állatokkal úszhatnak együtt, szervezett keretek között.

De a cetcápák miatti vadállat-turizmus szerte a világon nagyon népszerű.

Az adatok szerint a világon 23 országban, 46 helyszínen lehet időnként az állatok közelébe férkőzni.

Az iparág 25 millió embert szolgál ki évente, és 1,9 milliárd dollár (mintegy 700 milliárd forint) gazdasági teljesítményt generál.

Ezért lehet fontos egy fenntartható turizmussal foglalkozó szakfolyóiratban most megjelent tanulmány. A tanulmányhoz a kutatók elektronikusan gyűjtött, biometrikus adatokat használtak fel a cetcápák viselkedéséről azok természetes közegében. Az adatok elemzéséből arra a következtettek, hogy a cetcápákra minimális hatást gyakorol a turisták jelenléte.

Például kiszámolták, hogy a turisták átlagosan 62 percet úsznak együtt az állatokkal. A cetcápák csak 3-4 napig időznek a partok közelében, így összességében ez elenyésző idejű kapcsolatot jelent az emberekkel. Bár az állatok energiafelhasználása megnő azért, mert a turistákhoz némileg igazodva úsznak, ez aprócska arány a teljes energiabevitelükhöz képest.

Planktonokkal táplálkozó cetcápáról készült felvétel
Fotó: Wikimedia Commons

A tanulmány szerzői kimutatták azt is, hogy a cetcápák alig változtatnak irányt a vízben a turisták miatt. 

Összességében nagyon minimális hatása van az emberi közelségnek a cetcápákra.

A kutatók szerint amennyiben a vadállat-turizmusnak ezt az ágát ellenőrzötten, fenntarthatóan művelik, felelősen viselkedő turisztikai szolgáltatókkal, úgy nem kell attól tartani, hogy a cetcápákra káros hatással lesz az emberekkel e módon létrejövő kapcsolat. A szerzők szerint az ausztráliai gyakorlat követendő irányelvekként, "aranystandardként" szolgálhat a világon mindenütt, ahol cetcápákra épülő turisztikai szolgáltatásokat nyújtanak.