2024 a növekedés éve lehet a magyar gazdaságban

Magyarország gazdasági teljesítménye jelenleg is mintegy 5 százalékkal haladja meg a világjárvány előtti szintet, megelőzve a 3,5 százalékos uniós átlagot.

Az erősödő háborús konfliktusok és a szankciók hatásait sikerült tompítani, így a magyar gazdaság a tavalyi harmadik negyedévben már 0,8 százalékkal növekedett, a negyedik negyedévben pedig tartotta az előző évi negyedévi teljesítményét - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter szerdán Facebook-üzenetben a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tavalyi évre vonatkozó GDP-adataira reagálva. Kifejtette, a káros külső hatások éves szinten 0,8 százalékkal mérsékelték a magyar gazdaság teljesítményét, ennek ellenére Magyarország gazdasági teljesítménye jelenleg is mintegy 5 százalékkal haladja meg a világjárvány előtti szintet, megelőzve a 3,5 százalékos uniós átlagot. 

Így alakult a magyar gazdaság teljesítménye az elmúlt években
Fotó: MTI

2024 a növekedés éve lehet

Kijelentette, 2024 a növekedés éve lehet a magyar gazdaságban, a bővülés mértéke elérheti a 3-4 százalékot. Ezt támogatja, hogy a kormány letörte az inflációt, a reálbérek újra növekednek, a fogyasztás, az export, a beruházások erősödnek, a foglalkoztatás rekordszinten van.  Hozzátette, az Európai Bizottság is arra számít, hogy a magyar gazdaság az uniós növekedési rangsor élmezőnyében lehet. Varga Mihály hangsúlyozta,

a hazai eredmények bizakodásra adnak okot, a külső körülmények ugyanakkor óvatosságra intenek.  

Példaként említette, hogy az orosz-ukrán háború, a gázai konfliktus okozta nyersanyag- és alkatrészhiány, a német gazdaság gyengélkedése is visszafogja a hazai teljesítményt.  Ebben a helyzetben az egyensúly erősítésére, óvatos tervezésre van szükség. Ezért a kormány 2024-ben tovább csökkenti a költségvetési hiányt és az államadósságot, fenntartható növekedési pályára állítja a gazdaságot - mondta Varga Mihály.

Varga Mihály: 2024 lehet a növekedés éve

 

Nagy Márton: Egészséges hitelpiac nélkül nincs fenntartható és dinamikus gazdasági növekedés 
 

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az adatok kapcsán megállapította, hogy a gazdasági teljesítményben látható, harmadik negyedévről negyedik negyedévre történt megtorpanás átmeneti, azt elsősorban a gyenge külső kereslet magyarázza. Kiemelte, hogy a GDP stagnálását jelentős részben az export szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bíró piacok, így leginkább a legjelentősebb kereskedelmi partnerünk, Németország gyengélkedése okozta. A német gazdaság recesszióban ragadt, miközben az EU egésze stagnált. Mindez kihatott a hazai ipar teljesítményére és azon belül is az export és ezáltal külkereskedelem visszaesésére. A miniszter szerint a magyar GDP-adatokat mindezen túlmutatóan

negatívan befolyásolta a kedvezőtlen kamatkörnyezet, a rendkívül magas reálkamat, így a piaci hitelezés helyreállításának elhúzódása is. 

A tárcavezető megállapította, hogy a magas reálkamat visszaveti a vállalkozások beruházási kedvét, ennek következtében nem a fejlesztésekre, a termelékenység javítására, hanem megtakarításra ösztönzi a cégeket. Egészséges hitelpiac nélkül azonban nincs fenntartható és dinamikus gazdasági növekedés sem.

Nagy Márton kiemelte, hogy a kormány 2023-ban célzott programokkal segítette a gazdasági szereplőket annak érdekében, hogy azok kedvező forrásokhoz jussanak. Ilyen volt a Széchenyi Kártya Program, a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram és a Gyármentő Program is. Hozzátette, hogy ezek a kormányzati programok egyrészt hozzájárultak a hitelpiac befagyásának elkerüléséhez és a zöld átálláshoz, másrészt például a kamatstoppal, illetve a SZÉP-kártya kedvezményes keretének megemelésével jelentős lakossági keresletet generáltak. Az előbbi, a gazdaság megvédését szolgáló kormányzati intézkedések összességében 2,3 százalékponttal javították a gazdaság teljesítményét. Hozzátette, hogy a kormány eredményes és hatékony intézkedései nélkül így a magyar gazdaság teljesítménye 2023-ban mintegy 3 százalékkal csökkent volna.
 

Ez a legfőbb cél

A nemzetgazdasági miniszter megjegyezte, hogy a kormány januárra 3,8 százalékra szorította vissza az inflációt, az gyakorlatilag összeomlott és gazdasági szempontból már nem jelent problémát. Az infláció sikeres visszaszorítását követően a kormány már minden erejével az előtte álló év fő feladatára, a gazdasági növekedés helyreállítására összpontosít, azaz az óvatossági motívum oldására és így a fogyasztás helyreállítására, a beruházások 25 százalék felett tartására és a munkaerőpiaci aktivitás további növelésére - erősítette meg a miniszter. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy

a gazdaságban az óvatos javulás jelei már látszódnak, ezt támasztják alá az utóbbi hónapokban a kiskereskedelem és a turizmus élénkülését mutató adatok is. 

Emellett az eddigi kormányzati hitelprogramok, kiemelve a Baross Gábor hitelprogramot, illetve annak folytatását, valamint a kereskedelmi bankok önkéntes akciózásának köszönhetően a hitelpiacok javulása is felgyorsulhat, ami a gazdasági konjunktúra erősödését eredményezheti a közeljövőben. Továbbra is kiemelt kormányzati cél, hogy 2024-ben a hazai gazdaság 4 százalékkal bővüljön - hangsúlyozta közleményében a miniszter.