Hihetetlen mire készül az egyik félreeső szigetén India

9 milliárd dollárt költene hatalmas fejlesztésekre a Nagy-Nikobár-szigeten India, és több mint 600 ezer embert telepítene be oda a kormány által már jóváhagyott terv részeként. Többen azonban komoly kritikával illetik az elképzelést, mert ez a lépés tönkreteheti a sziget élővilágát, és az ott élő vadászó-gyűjtögető őslakos csoport kihalásához vezethet.

Az Andamán- és Nikobár-szigetek egymáshoz nagyon közeli szigetek csoportjai. Bár földrajzilag jóval közelebb fekszenek Malájziához és Burmához, közigazgatási szempontból az 1800 kilométerre lévő Indiához tartoznak. A szigetek arról ismertek, hogy a világ utolsó, érintetlen esőerdői találhatók ott, valamint több olyan őslakos közösség, melyek tagjai csak érintőleges, vagy semmilyen kapcsolatot nem tartanak fenn a külvilággal.

A szigetcsoport elhelyezkedése:

A viszonylagos elzártságban idézhet elő gyökeres változást az, hogy az indiai kormány tervei szerint 9 milliárd dolláros kerettel (ez kb. 3200 milliárd forint) gigantikus infrastrukturális fejlesztések valósulnának meg a szigetcsoport Nagy-Nikobár-szigetén.

Új csomópontot létesítenének az óceánban

India a szigetet "saját Hong Kongjává" fejlesztené. Az elhatározás komolyságára az utal, hogy nemrég Droupadi Murmu, India elnöke is a szigetre látogatott, hogy a helyszínen is tájékozódjon a részletekről.

A tervek szerint a most nagyjából 8000 lakosú, 1000 négyzetkilométeres sziget egyik öbléből kiindulva a következőket építenék meg a szigeten:

• nemzetközi konténerterminált és kikötőt, ami azért lenne Indiának előnyös, mert a tengeri kereskedelem viszonyai szerint a szigethez közel található a Malaka-szoros, a világ egyik legfontosabb tengeri átjárója;
• kettős, polgári és katonai célú nemzetközi repülőteret, amivel ellensúlyozni tudnák Kína növekvő befolyását a térségben;
• gáz- és dízel-üzemű erőművet, valamint napelemparkot;
• zöldmezős kisvárost;
• turistákat kiszolgáló létesítményeket, modern szálláshelyeket.

Látványkép a tervezett teherkikötőről:

Mindezek mellett úgy számolnak, hogy 

a fejlesztések révén a lakosság létszáma 650 ezer főre emelkedik.

Az indiai tengerhajózási minisztérium az X-en osztott meg a fejlesztésekről egy promóciós videót:

MoPSW is developing Greenfield International Container Transshipment Port in Galathea Bay at Great Nicobar island. ICTP will allow Great Nicobar to participate in the regional & global maritime economy as a major player in cargo transshipment@narendramodi@NITIAayog@DPIITGoI pic.twitter.com/sB5W0tVsNL

— Ministry of Ports, Shipping and Waterways (@shipmin_india) February 12, 2024

A terveket azonban nagyon sokan kritikával illetik. Több tucat környezetvédelmi, illetve a Föld őslakos közösségeivel foglalkozó szakértő írta alá azt a levelet, melyben az ország szigetre látogató elnökének jelzik félelmüket a beruházás következményeizől. Álláspontjuk szerint a fejlesztések a sziget gazdag és jórészt érintetlen ökoszisztémájának tönkretételéhez vezetnek. 

Rengeteg állatfaj kerülne veszélybe, és több százezer fát kellene kivágni a jórészt érintetlen esőerdőből.

Ezen felül veszélybe kerülne a sziget őslakos közössége. A shopmenek a világ egyik utolsó, továbbra is vadászó-gyűjtögető életmódot folytató közösségét alkotják. 

Létszámukat 100 és 400 fő közé teszik, a csoportban csak alig néhányan érintkeznek a szigeten élőkkel illetve a hatóságokkal, ők is csak alkalomszerűen.

A szakértők a korábbi tapasztalatok alapján jelzik: egy ilyen óriási változás a közösség szó szerint "halálos ítéletét" jelenti.

Egy felmérés részeként készült felvétel a közösség néhány tagjáról:

A világtól elzárkózó közösségeket általában egyébként még a civilizációtól való kapcsolattól is féltik a szakértők. Ezeknek az embereknek ugyanis az immunrendszere nincs felkészülve a tömegtársadalmakban jelen lévő kórokozókra. Így akár egy egyszerű, mások által könnyen átvészelhető influenza is végzetes lehet számukra.

A világ legelzártabb őslakosai is a közelben élnek

A szigetvilágban élnek egybéként a szentinelézek, akik valóban nem rendelkeznek semmilyen kapcsolattal a külvilággal, még érintőlegessel sem. Az Andamán-szigetek közül az Észak-Szentinel szigeten élnek, néhány tucatnyian, legfeljebb néhány százan lehetnek. 

Néhány dél-amerikai törzs mellett, a vadászó-gyűjtögető szentinelézeket tartják a világ legelzártabb népének.

Nyelvükről, kultúrájukról szinte semmit nem tudni, mert a külvilág minden közeledési kísérletét agresszívan elutasítják. Például a 2004-es nagy szökőár után a segítségül odaküldött katonai helikoptert is nyílzáporral fogadták. Ahogy pedig az Origo megírta, 2018-ban végeztek egy fiatal misszionáriussal, aki annak ellenére megpróbált velük kapcsolatot létesíteni, hogy az előírások alapján szigetüknek még csak a megközelítése is tilos.

Nem az Északi-Szentinel az egyetlen tiltott hely a világon. Az Origo összeállításait ezekről a helyszínekről ide kattintva, valamint itt olvashatja el.