Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A nemzetgazdasági miniszter kiemelte: Magyarország célja, hogy tovább erősítse találkozási
pont szerepét, ezért minden partnerével a kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködésre
törekszik.
A magyar és francia gazdasági együttműködés példaértékű, a kereskedelmikapcsolatok rendületlenül erősek, a francia vállalkozások pedig a magyar gazdaság jelentősépítőkövét adják.
Franciaország hazánk 5. legnagyobb befektetője, hiszen a 100 milliárd eurót kitevő külföldi működő tőke állomány mintegy 6%-át francia vállalatok adják. A miniszter emlékeztetett, hogy 2016 és 2019 között Franciaország hazánk 4. legnagyobb befektetője volt, egyúttal reményét fejezte ki, hogy Franciaország újra elérheti ezt a pozíciót. A Magyarországon működő 425 francia cég 41 ezer család megélhetését biztosítja, árbevételük meghaladja a 3.700 milliárd forintot.
A Magyarországon tevékenykedő francia cégek szinte minden iparágban – legyen az a
járműgyártás, a gyógyszergyártás, az élelmiszergyártás, a kis- és nagykereskedelem, az
energetika vagy éppen a pénzügyi szektor – kiemelkedő eredményeket érnek el. Jól példázza
ezt, hogy a 15 legnagyobb francia cég árbevétele 2022-ben meghaladta a 2.000 milliárd forintot.
Mindezzel párhuzamosan a magyar-francia külkereskedelmi kapcsolatok is virágoznak,Franciaország hazánk 10. legnagyobb külkereskedelmi partnere, a kereskedelmi forgalomértéke eléri a 10 milliárd eurót.
Nagy Márton felhívta a figyelmet, hogy 2023-ban a kormány sikeresen visszaszorította az
inflációt és a családok mellett megvédte a vállalkozásokat és a munkahelyeket is. Ennek
köszönhetően 2024-ben a kormány célja, hogy – együttműködve a francia vállalkozásokkal is
– helyreállítsa a gazdasági növekedést, és újra dinamikusan, 4% körüli mértékben bővüljön a
gazdaság, amely három alappilléren kell támaszkodnia.
Elsőként helyre kell állítani a lakossági fogyasztást. A reálbérek növekedése szükséges, de nem
elégséges, ezért el kell érni, hogy erősödjön a bizalom a magyar lakosságban, tovább kell oldani
az óvatossági motívumot. Ezt segíti a minimálbér és a garantált bérminimum megemelése,
valamint olyan, az állami szférában végbemenő bérfejlesztések, mint a tanárok, a honvédelmi
dolgozók, az egészségügyi dolgozók vagy éppen a rendvédelmi dolgozók béremelése. Második
lépésként helyre kell állítani a belgazdasági termelést és beruházásokat: a kormány célja, hogy
a beruházásokat továbbra is 25% feletti szinten tartsa. Harmadik lépésként pedig a 300 ezerre
tehető magyar munkaerőpiaci tartalék bevonásával még tovább kell növelni a munkaerőpiaci
aktivitást, így el kell érni, hogy a 15-64 éves korosztályban az aktivitási ráta a jelenlegi 78%-
ról 85%-ra növekedjen.
A gazdasági növekedés és a költségvetési egyensúly megerősítése kéz a kézben jár, hiszen azemelkedő fogyasztás extra költségvetési bevételt fog eredményezni, így az óvatossági motívumoldása mindkettőre pozitív hatással van
– tette hozzá a nemzetgazdasági miniszter. Végezetül kiemelte, hogy a kormány 2024-ben 4 fő intézkedést vet be a gazdaság megerősítése érdekében: a meghosszabbított és igen kedvező kamatozású Széchenyi Kártya Programot, a 200 milliárd forintos plusz keretösszeggel újraindított Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogramot, a 33 milliárd forintos Élelmiszeripari Beszállító-fejlesztési Programot, és a GINOP Plusz alapok forrásait. Emellett pedig olyan eszközökkel segíti a versenyképesség növelését és a beruházások ösztönzését, mint a garanciadíjak jelentős csökkentése, amelynek eredményeképpen a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. lefelezte, a legfontosabb termék esetében pedig nullára csökkenti kezességvállalási díjait - írja közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium.
