Hogyan lehet a külföldi működőtőke a felzárkózás forrása?

Kecskemét, 2020. július 21. Legördül az első hibrid autó, egy Mercedes-Benz CLA 250 e Coupé a kecskeméti Mercedes-gyár gyártósoráról 2020. július 21-én. Megkezdődik a CLA 250 e Coupé és a CLA 250 e Shooting Brake hibrid modellek gyártása a kecskeméti Mercedes-gyárban. MTI/Ujvári Sándor

A külföldi működőtőke (FDI) egy felzárkózó ország életében lakmuszpapírként jelzi a globális megatrendek változását, meghatározza a fogadó ország gazdasági teljesítményét, valamint a külgazdasági kapcsolatokat is. A magyarországi járműipar a rendszerváltás után hamar a gazdaság egyik legfontosabb pillérévé vált, így tökéletes vizsgálati alany a beáramló FDI hatásainak megértésére és a jövőbeni FDI-stratégia elveinek megalapozásához - írják elemzésükben a Magyar Nemzeti Bank szakértői, Varga Viktor és Rippel Géza.

A globális gazdasági súlyukat tekintve kisebb, de nyitott felzárkózó gazdaságok számára a XX. század második fele óta a növekedés fontos forrása a külföldi működőtőke (FDI). Ezek a gazdaságok általában tőkehiányosak és technológiai szintjük nem éri el a legfejlettebb országokét. E két hiányosságot egyszerre pótolhatja a közvetlen külföldi tőkebefektetés, ami forrásokat, élvonalbeli technológiát és külföldi kapcsolatrendszert egyaránt biztosít, miközben igénybe veszi a befogadó ország humán és környezeti tőkéjét. Nemzetközi tapasztalatok alapján akkor képes a leginkább hozzájárulni az FDI a felzárkózáshoz és jóléthez, ha minél mélyebben integrálódik a befogadó gazdaságba.

Magyarország felzárkózási stratégiájának a múltban és a jövőben is részét képezik a külföldi működőtőke beruházások, így fontos megértenünk, hogy azok mindeddig mivel járultak hozzá a gazdasági teljesítményhez, és mi lehet a szerepük a jövőben.

Magyarországon az FDI-beruházások emblematikus ágazata az autóipar, amely a rendszerváltás után hamar a gazdaság egyik legfontosabb pillérévé vált, így lakmuszpapírként szolgálhat az FDI-beruházások jellegzetességeinek vizsgálatához.

A kecskeméti Mercedes-gyár egyik gyártósora Forrás: MTI/Ujvári Sándor

Az autóipari FDI magyarországi működésének eredményei kettősek: a mennyiségi és minőségi jellemzőkre más-más tanulságok vonhatók le az alábbi 5 pontban.

1. Mennyiségi értelemben az autóipar az elmúlt évtizedekben a gazdaság húzóágazata volt, amelynek a GDP-ben és a foglalkoztatásban betöltött szerepe uniós összehasonlításban egyaránt a 4. legmagasabb. Az autóipar a termelésben, az exportban és a foglalkoztatásban betöltött súlyával, valamint az általa képviselt technológiai színvonallal is hozzájárult ahhoz, hogy Magyarország képes volt fokozatos gazdasági felzárkózást elérni az elmúlt három évtizedben.
2. Minőségi, szerkezeti értelemben azonban az ágazat nem volt képes jelentős hatást gyakorolni, mert az exportorientált nagyvállalatok nem váltak a magyar gazdaság mélyen beágyazott részévé. A 20 legnagyobb hazai szereplő 95 százalékban külföldi tulajdonban van. A beszállítók között ugyan már magasabb a hazai tulajdon aránya (például a 3. körös beszállítók körében 98 százalék), de a hazai input felhasználásának aránya itt is kevesebb, mint 50 százalék. A beszállítók túlnyomó része csak egy-egy nagyvállalattal áll kapcsolatban, ami függő helyzetet eredményez.
3. Az itthon működő járműipari leányvállalatok gazdasági beágyazottsága alacsonyabb nemcsak az anyaországban tapasztalt gyáraknál, hanem más kelet-közép-európai országokénál is. 100 milliárd forint kibocsátásból az ágazat hazánkban 25 milliárd forint hozzáadott értéket hoz létre, ami Írország után a második legalacsonyabb az EU-ban.
4. A mérsékelt gazdasági beágyazottságon alapuló növekedési stratégia korlátait jelzi, hogy az ágazat termelékenysége 2016 óta csökkent, miközben a nemzetgazdasági termelékenység emelkedett.
5. Ahhoz, hogy az autóipar és más hasonló, FDI által dominált ágazatok tartósan hozzájáruljanak a gazdasági felzárkózáshoz, szükség van a hazai beszállítók arányának növelésére, az értékláncokon belüli előrelépésre, illetve a magasabb hozzáadott értékű tevékenységek bevonására. Erre esélyt adhat a belső égésű motorról az elektromos hajtásra való átállás, ami nemcsak egyszerűen az alkatrészek és beszállítók cseréjét, hanem nagy mennyiségű kutatás-fejlesztést és innovációt, további kiegészítő új technológiákat igényel.

Figyelemre méltó mennyiségi eredmények – sikerek, amelyeket a járműipartól kaptunk

A kétezres évek óta az összes beruházás átlagosan 6,5 százaléka a járműiparban valósult meg hazánkban, ami Szlovákia mellett a legmagasabb arány Európában. Az Opel és a Suzuki 1992-ben, az Audi 1994-ben, majd a Mercedes 2012-ben nyitotta meg hazai termelőkapacitását. Az ágazat jelentőségének felfutása a kelet-közép-európai országokban volt a leglátványosabb az elmúlt több, mint két évtizedben. Hazánk mellett Szlovákiában és Csehországban áramlott a legtöbb új beruházás az ágazatba. Míg az európai országok többségében az összes beruházás 4-5 százaléka kötődik a járműgyártáshoz, hazánkban 2000 óta átlagosan annak 6,5 százaléka, ami Szlovákia mellett a legmagasabb érték.

Forrás: Magyar Nemzeti Bank

Bizonyos időszakokban, például egy-egy gyár építésekor vagy jelentős bővítésekor ez az arány akár a 10 százalékot is meghaladta. A beruházások külföldi – elsősorban német – anyavállalatokhoz kötődtek és FDI-ból valósultak meg. Ezzel összhangban az ágazat teljes FDI-állományon belüli aránya is érdemben emelkedett 2010 után és 2021-re megközelítette a teljes befektetett FDI-állomány 10 százalékát.

2010 óta megduplázódott a járműiparban alkalmazottak száma, így az ágazat már több, mint 150 ezer főt foglalkoztat.

A beáramló FDI az új gyártókapacitások kiépülése mellett számos új munkahelyet is teremtett. 2008–2010-ben közel 80 ezer ember vett részt az ágazat tevékenységében, ami 2016-ra megduplázódott és azóta is az összes foglalkoztatott közel 3,5 százaléka dolgozik az autógyártásban. Ez az arány lényegében megegyezik a tradicionálisan nagy járműgyártó Németországéval és a negyedik legmagasabb az EU-ban. A 20 legnagyobb járműipari vállalat a szektor harmadát foglalkoztatja.

A magyar GDP 3,9 százaléka származik közvetlenül és további 1,9 százaléka közvetve az autóiparból.

Az ágazatba áramló külföldi működőtőke és a folyamatos kapacitásbővítések következtében az autógyártás a legjelentősebb feldolgozóipari alágazattá vált. 16,2 százalékos súlyával lényegesen meghaladja a gumi- és műanyaggyártás, a fémipar és élelmiszeripar 10 százalék körüli részesedését. A járműipar súlya nemzetközi összevetésben is magas, a teljes hozzáadott értékből közvetlenül 3,9 (a beszállítói hálózatokkal együtt pedig 5,8) százalékot tett ki 2020-ban. A közvetlen részesedés csak Szlovákiában (5,1 százalék), Csehországban (4,7 százalék) és Németországban (4,3 százalék) magasabb az EU-ban.

Forrás: Magyar Nemzeti Bank

A beruházások után 2015-től közel egyenletes szintre állt be a három nagy hazai gyártó (Audi, Mercedes, Suzuki) által legyártott autók száma. A győri Audi gyár volt a világ legnagyobb motorgyára 2022-ben, itt állítják elő a cégcsoport közel összes belső égésű és elektromos motorját.

A hazai járműgyártás a nemzetgazdasági export húzóágazata.

A járműgyártás értékesítéseinek 90 százaléka exportra kerül, ennek következtében a járművek teszik ki a hazai áruexport értékének körülbelül hatodát. A járműexport bővülése régiós összevetésben is jelentős. 1999 és 2022 között a hazai járműexport volumene több, mint 5,5-szeresére növekedett, ami Szlovákia után a második legnagyobb növekedés az EU-ban (az elhanyagolható járműexporttal rendelkező Máltától, Luxemburgtól és Észtországtól eltekintve).

Lapozzon, az elemzés a következő oldalon folytatódik!