Alapításának 200. évfordulójára megújul a Magyar Tudományos Akadémia épülete

Megújul a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) épülete. A beruházás célja, hogy az intézmény a mai kor követelményeinek megfelelő, korszerű épületben folytathassa a működését.

A nyáron indul a Magyar Tudományos Akadémia székház felújításának első üteme, amelynek során megújulnak és bővülnek az akadémián őrzött nemzeti kincseket – például a Szózat eredeti példányát – bemutató kiállítóterek is.

Az alapításának 200 éves évfordulójára készülő intézmény egy, a mostaninál korszerűbben felszerelt és fenntarthatóan működő épületben fogadhatja majd a tudomány iránt érdeklődőket és a tudományos közösség tagjait.

Az uniós közbeszerzési közlöny információi szerint a közel 7 milliárd forint értékű kivitelezést a Fejér-B.Á.L. Zrt., az Épkar Zrt. és a Vitruvius Kft. konzorciuma végzi el. A felújítást több ütemben tervezi az MTA.

Az I. ütemben

• felújítják, megerősítik, illetve cserélik a tetőszerkezetet és tetőfedést;
• visszahelyezik a hiányzó homlokzati kandelábereket, oroszlánfejes párkány-medalionokat, illetve a rizalit épületre a szfinx-szobrokat;
• vízköd tartályt alakítanak ki, illetve felújítanak és átalakítanak egyes gépészeti és elektromos helyiségeket a -1 pinceszinten;
• felújítják az udvart, ahol személygépkocsi parkolókat alakítanak ki, és kerékpártárolókat helyeznek el;
• cserélik a villámvédelmi rendszert;
• felújítják és restaurálják a külső nyílászárókat.

Megújult épületben köszöntheti alapításának 200-ik évfordulóját a Magyar Tudományos Akadémia Forrás: Magyar Építők/MTA LGK/KÖZTI

Új belsőépítészeti koncepció alapján megújul a díszterem, az épület legnagyobb és legszebb terme. Teljes gépészeti, erős- és gyengeáramú felújítás mellett új audiovizuális rendszer, világítás és moduláris, az adott rendezvényhez alakítható berendezés kap helyett benne. Megújul a Művészeti Gyűjtemény kincseit bemutató képtár, sőt a Duna felőli szárny tetőterében új kiállítóterekkel bővül - írja a Magyar Építők.

A budapesti Széchenyi István téren álló épület a magyar és egyetemes tudományosság központi szimbóluma, amely az intézmény megkülönböztetett szerepét kanonizálta. A Friedrich August Stüler tervei alapján 1862–65 között közadakozásból felépült palota a neoreneszánsz historizmus nyitányát jelentette Magyarországon, architektúrája és szelleme döntően befolyásolta a magyar építészet további alakulását.

Kivitelezését Stüler képviseletében Szkalnitzky Antal, a mester egykori berlini tanítványa, az Akadémia részéről pedig Ybl Miklós irányította. A belső tereken is a korszak legnevesebb művészei dolgoztak, a falfestmények Lotz Károly és Ligeti Antal alkotásai.

Új kiállítóterek megnyitásával az akadémia a mostaninál jóval nyitottabb és akadálymentesen bejárható lesz a nagyközönség számára (koncepciókép) Forrás: Magyar Építők/MTA LGK/KÖZTI

A 12 ezer négyzetméter alapterületű épület, illetve a mögötte álló könyvtár felújításának egyik fontos célja, hogy a közösségi terek arányának növelésével, új kiállítóterek megnyitásával a mostaninál jóval nyitottabb és akadálymentesen bejárható legyen a nagyközönség számára.

A másik fontos cél, hogy a tudományos rendezvényeket a mai kor technikai színvonalának megfelelően lehessen lebonyolítani.

A felújítás I. üteme a tervek szerint 2024 őszére fejeződik be. A kivitelezés az épület normál üzeme mellett zajlik, azonban a 2025-ös jubileumi évben a munkavégzést szüneteltetik, és a tervek szerint az ünnepi év után folytatódhat a székház megújulása a II. ütemmel.