Addig fogyasszon tonhalat, amíg el nem tűnnek a mélytengeri bányászat miatt

fishing, halászat, tenger, tonhal, spanyol, spanyolország, halász, hajó
Kékúszójú tonhal (Thunnus thynnus). A kifejlett állat testhossza átlagosan 200 centiméter, de 458 centiméteres példányt is fogtak már. Az eddigi legnehezebb példány 684 kilogrammot nyomott.
Vágólapra másolva!
A mélytengeri bányászat legfontosabb célterülete a Csendes-óceánon található, azonban az értékes kincsek kinyerésének váratlan áldozatai lehetnek: a tonhalak. Egy friss jelentés szerint ugyanis a tonhalak épp ebbe a régióba költözhetnek a következő évtizedekben, ami nemcsak az állatpopuláció, de a halászok számára is hatalmas kockázatot jelent.
Vágólapra másolva!

A mélytengeri bányászat hatásai hosszú ideje foglalkoztatják az egyes tudomány- és iparágak szakértőit. Sokan úgy érvelnek, hogy ezzel bőséges mennyiségű értékes fémet (például kobaltot vagy nikkelt) lehetne a felszínre hozni, ez pedig elengedhetetlen a technológiai fejlődés és az energiaátállás számára. Ráadásul - mondják -

a mélytengeri bányászat környezetkímélőbb is lehet, mint a hagyományos bányászati módszerek.

Ezzel szemben sokan attól tartanak, hogy a tengerfenéken zajló bányászati tevékenység súlyos környezeti károkat okozhat, és egyelőre nem is világos, hogy pontosan milyen hatásai lesznek. Ezek pontos felmérése előtt pedig, mondják, nem szabadna elkezdeni a bányászatot.

Pár évtized, és a mélyből jöhet a fémek jelentős része

Jelenleg még csak kutatási tevékenységeket folytatnak a vállalatok, ám a támogatók azzal érvelnek, hogy a becslések szerint

2065-re ez a tevékenység a világ összes kritikus fémszükségletének akár 45 százalékát is fedezheti.

A vita a nemzetközi szervezetekben is folytatódik, azonban egy friss tanulmány épp azt erősíti meg, hogy nagyon nehéz előrelátni a lehetséges hatásokat. Legutóbb ugyanis az derült ki, hogy a mélytengeri bányászatnak váratlan áldozatai lehetnek: a tonhalak.

A bányászok számára a legfontosabb övezet a Csendes-óceán Clarion-Clipperton Zónája (CCZ), amely egy hatalmas terület Hawaii és Mexikó között. Az Ocean Sustainability című tudományos folyóiratban nemrég közöltek egy tanulmányt, melynek szerzői három tonhalfajra összpontosítottak, amik valószínűleg meg fogják változtatni a vándorlásuk útvonalát – elsősorban a klímaváltozás hatásai miatt.

A cikkben vizsgált fajok állománya (biomasszája) az évszázad közepére átlagosan 21 százalékkal fog növekedni a CCZ zónában.

A kutatást a Global Tuna Alliance nevű iparági szervezet levelével együtt tették közzé, mely szervezet a globális tonhal-értékesítések 32 százalékáért felel. Ők a mélytengeri bányászat fejlesztésének felfüggesztését kérik, amíg a társadalmi-gazdasági és környezeti hatásokat alaposabban lehet elemezni.

Veszélybe kerülhet a tonhalhalászat

Jelenleg ugyanis nem világos, hogy a bányászati tevékenység milyen hatással lenne a csendes-óceáni tonhalhalászatra, amely egy 5,5 milliárd dollár értékű iparág, és sokak megélhetése függ tőle.

A kutatók szerint a probléma az, hogy a mélytengeri bányászat elkerülhetetlenül megzavarná és szennyezné a helyi élővilágot. Az üledék mellett a felszabaduló mérgező fémek, valamint a műveletekből származó zaj- és fény is befolyásolhatja a tonhalak és más élőlények légzését és táplálkozását – jegyezte meg Diva Amon, a tanulmány vezető szerzője, a kaliforniai Santa Barbara Egyetem mélytengeri kutatója.

A most megjelent tanulmány egy korábbi kutatást követ, melyet májusban tettek közzé. Miként arról az Origo is beszámolt, a tengerfenék bányászata több ezer olyan fajt veszélyeztethet, amelyeket csak nemrég fedeztek fel a CCZ régióban.

Forrás: Mining.com