Így néz ki a ChatGPT által tervezett épület

Azért a tévedhetetlenségtől még nagyon messze van.

Izgalmas kísérletbe fogott a Hickok Cole építészstúdió, amikor egy kutatási projekt részeként megbízta a ChatGPT mesterséges intelligencia szoftvert egy épület megtervezésével. Mutatjuk az eredményt.

A Hickok Cole projekttervezője, Jack Lynch azt a feladatot adta ki a ChatGPT-nek, hogy tervezzen egy belvárosi épületet (meg nem határozott helyszínre), melynek nincs megrendelője, 24 emelet magas, valamint kiskereskedelmi, irodai, lakó-, szálloda- és könyvtári helyiségeket kell tartalmaznia.

A szakember a Dezeen című lapnak elmondta, lényegében úgy dolgozott a szoftverrel, mintha egy kezdő építészt irányított volna. A mesterséges intelligencia feladata az volt, hogy tervezze meg lépésről lépésre az épületet, majd a visszajelzések alapján javítson az ötleteken.

A tervezett épület alsó szintjei sötét kőburkolatokat kaptak, míg a homlokzat jelentős részére üvegezett falakat tervezett a gép. Az épület formája egyszerű és hatékony, azonban a szoftver a tető egy része helyett kertet tervezett, különlegesebbé téve az épület formáját.

Tekintve, hogy a ChatGPT egy szöveges alkalmazás, a projekt vizuális részét a Midjourney nevű mesterséges intelligencia szoftverrel hozták létre, amely szövegből képet készít.

Lynch elmondása szerint az egyik legérdekesebb tapasztalat az volt, hogy a ChatGPT képes volt tanulni a tervezési folyamat során. Vagyis képes volt hatékonyan kezelni azt az információt, hogy a tervezés szakaszai egymásra épülnek.

A szakember azonban hangsúlyozta, hogy a szoftver a munka folyamán hibákat is elkövetett. Például az épület elrendezése kapcsán azt javasolta, hogy ház alsóbb szintjein irodák legyenek, majd fölöttük lakóegységek, ezek fölött pedig ismét irodák. Lynch szerint ilyen kialakítás a valóságban teljesen elképzelhetetlen lenne, mert abszolút nem hatékony.

Végül Lynch arra is kitért, hogy mennyire kell félniük az építészeknek és tervezőknek attól, hogy a mesterséges intelligencia lecseréli őket. A szakember szerint ennek kevés az esélye, ráadásul az 1960-as és 70-es években már volt egy hasonló pánikhullám.

Akkor a számítógépes tervezés megjelenése miatt sokan attól tartottak, hogy a papíralapú kézi tervezés háttérbe szorulása drámaian visszaveti majd a tervezői kreativitást. Ezzel szemben viszont éppen, hogy hatalmas kreatív energiákat szabadított fel a számítógépes segítség

– tette hozzá Lynch. Vagyis, mondta, most is valószínűbb, hogy a mesterséges intelligencia inkább csak segítség lesz, és nem fogja lecserélni az embereket a tervezőasztalok mögött.