Így befolyásolja a makrogazdasági hatásokat az árfolyam

Stack of money coin with trading graph, financial investment concept use for background

Ahogy a gazdaság szerkezete állandó mozgásban van, úgy a makrogazdasági összefüggések is folyamatosan változnak. Érdemes ezért időről időre áttekinteni, adott esetben felülvizsgálni a korábbi hüvelykujjszabályokat, mert azok megváltozása jelentősen befolyásolhatja a gazdaságpolitikai döntéseket - írja Balatoni András és Soós Gábor Dániel a Magyar Nemzeti Bank oldalán megjelent közös elemzésükben.

Minden nyitott gazdaságban az árfolyam és a fenntartható gazdasági növekedés közötti nexus kérdése kiemelt fontossággal bír. Az árfolyam számos csatornán keresztül befolyásolja a gazdasági teljesítményt.

A 2020-as évtized legfontosabb, fundamentális változása, hogy a globális inflációs közeg alapvetően megváltozott,

egy alacsony inflációs korszak után egy magasabb áremelkedéssel jellemezhető évtizedbe lépett a világ. Ez egyben azt is jelenti, hogy a vállalati árazások sokkal rugalmasabbá váltak. Ennek az a következménye, hogy az árfolyam inflációra gyakorolt hatása jelentősen – kb. duplájára – emelkedett, a hatás megjelenése pedig kétszer gyorsabb, mint a 2010-es években volt. A külkereskedelmi csatorna ideiglenes versenyképességi előnye kisebb, időtartama pedig rövidebb, mint korábban, a belső kereslet pedig a magasabb inflációs hatás miatt nagyobb mértékben erodálódik. A mérlegcsatorna tekintetében

a 2010-es évtizedben a devizahitelek forintosítása, valamint az önfinanszírozási program jelentősen javította a hazai szereplők nettó devizapozícióját,

azonban a vállalati és az állami devizaadósság az elmúlt években ismét növekedni kezdett. Összességében az árfolyam leértékelődésének inflációs hatása jelentős, miközben az elmúlt évtized második felére jellemző enyhe pozitív GDP hatása semlegessé, enyhén negatívvá változott a 2020-as évekre.

Illusztráció Forrás: Shutterstock/Copyright (c) 2019 Tendo/Shutterstock. No use without permission./Tendo

Miért fontos az árfolyam, és milyen csatornákon keresztül hat a gazdaságra?

Magyarország kicsi, nyitott gazdaság, ezért a reálgazdasági folyamatokban is alapvetően meghatározó hatással bír az árfolyam alakulása. Hazánk mind az export, mind az import GDP-arányos értékében az EU felső harmadában helyezkedik el: 2022-es adatok alapján a GDP-arányos export a 9. (90 százalék), míg az import a 6. legmagasabb EU-s összevetésben (94 százalék).

A régióból csupán Szlovákia előzi meg Magyarországot, ahol a GDP-arányos export 99, az import pedig 105 százalék.

A hazaihoz hasonló, a világkereskedelembe mélyen integrált gazdaságok esetében kiemelt jelentősége van az árfolyam alakulásának. De melyek azok a csatornák, ahol az árfolyam változása befolyásolja, vagy befolyásolhatja a reálgazdasági teljesítményt?

Az árfolyam a külkereskedelmi, az inflációs, illetve a mérlegcsatornán keresztül hat a makrogazdasági folyamatokra. Ezeknek a csatornáknak a jelentősége érdemben eltérhet egymástól, illetve különböző gazdasági korszakokban is más-más szerep jut nekik. A külkereskedelmi csatorna a legismertebb és a legtöbbet hivatkozott, de fontos, hogy az inflációs és a mérlegcsatornát is figyelembe vegyük, amikor a teljes reálgazdasági hatást megbecsüljük.

Hármas csatorna: az árfolyam makrogazdasági hatása Forrás: MNB

Az árfolyam hatását leginkább befolyásoló strukturális tényező a gazdaság szerkezete (költségszerkezet, importintenzitás, az import helyettesíthetősége), az árazási folyamatok, valamint az egyes szektorok nyitott devizapozíciója. A gazdaság importintenzitásának növelése, vagy a szerződések euroizációja egyértelműen csökkenti az árfolyamleértékelődésből fakadó ideiglenes előnyöket, csakúgy, mint a korlátozott importhelyettesíthetőség (Magyarország esetén ilyen korlátozottan helyettesíthető importtermékek az energiahordozók).

Az árazási mintázatok megváltozása szintén jelentősen befolyásolja az árfolyam reálgazdasági hatását. A rugalmasabb árrendszer azt eredményezi, hogy az árfolyam hatása gyorsabban és nagyobb mértékben jelenik meg az árakban, és kisebb mennyiségi alkalmazkodást, reálgazdasági, munkaerőpiaci hatást eredményez. Az egyes szektorok (háztartások, állam, vállalatok) nyitott devizapozíciója az átértékelődés vagyoni és jövedelmi hatásain keresztül erősíthetik, vagy gyengíthetik a reálgazdasági hatásokat - írják tanulmányukban a szerzők, mely aMonetáris Tanács 2023. július 4-i ülésén tárgyalt háttérelemzésén alapszik.

A teljes tanulmány elérhető a Magyar Nemzeti Bank honlapján, ITT.