A bányákban dolgozókon múlhat a világ tiszta energiája

Salt Lake City, UT/USA - circa August 2011: Huge ore trucks transporting ore at Kennecott Copper Mine in Salt Lake City, Utah

A világ legnagyobb gazdaságai lendületesen igyekeznek elmozdulni a tiszta energia felhasználása felé, ám ehhez hatalmas mennyiségű nyersanyagra van szükség. A nyersanyagokat pedig ki kell bányászni, azonban a bányaiparban megkongatták a vészharangot. Egyszerűen nincs elég szakképzett munkaerő az iparágban.

A tiszta energiára történő átálláshoz hatalmas mennyiségű fémre van szükség. Réz, acél vagy lítium nélkül az átmenet elképzelhetetlen, azonban ezek kinyeréséhez emberekre van szükség a bányákban.

A bányavállalatok azonban már megkongatták a vészharangot, és közölték, egyre nagyobb problémát jelent a szakképzett munkaerő hiánya.

A globális bányaszektorban a munkaerőhiány problémája a koronavírus-járvány idején vált először nyilvánvalóvá. Ahogy ugyanis az országok lezárásokat rendeltek el, ezzel korlátozták az iparágban dolgozó szakképzett munkaerő szabad, határokon átnyúló mozgását. A járvány mára véget ért, a zárlatokat pedig feloldották, ám a bányacégek, és a világgazdaság, nem lélegezhet fel. Továbbra is súlyos hiány mutatkozik például bányászokból, mérnökökből vagy teherautó-vezetőkből – írja az Oilprice.com.

A Barron's februárban számolt be arról, hogy az Egyesült Államok bányaipari munkanélküliségi rátája elképesztően alacsony, mindössze 0,3 százalékos volt.

Tehát az USA-ban lényegében eltűnt a munkaerő-tartalék az iparágban.

Közben a Freeport-McMoran rézipari bányaóriás elnöke a cég 2022-es eredménybeszámolóján azt hangsúlyozta, hogy többet is termelhettek volna, ha teljes létszámmal rendelkeznek. Hozzátette, várhatóan 2023-ban is problémát okoz majd a munkaerőhiány.

Egy év elején készített McKinsey-jelentés arra figyelmeztetett, hogy hosszú távú gondokhoz vezethet az a tendencia, hogy a fiatal szakemberek távol tartják magukat a bányacégektől. Ausztráliában például 2014 óta 63 százalékkal csökkent a bányamérnöki szakokra való beiratkozások száma, az USA-ban pedig 2016 óta 39 százalékos volt a zsugorodás.

A fiatalok tehát egyszerűen nem akarnak a bányaszektorban dolgozni, még akkor sem, ha a cégek egyre nagyobb anyagi ösztönzőket vetnek be.

Az Oilprice.com elemzése hangsúlyozta, valószínűleg a bányaipar negatív megítélése az egyik oka annak, hogy a szakképzett fiatalok nem ezen a területen akarnak elhelyezkedni. A vállalatok igyekeznek is profilt váltani, és egyre inkább környezetbarát képet festenek magukról. Nem ez azonban az egyetlen probléma. Ahogy a fiatal dolgozók száma csökken, a másik oldalon egyre többen mennek nyugdíjba.

Vagyis a szektorban folyamatosan nettó munkaerő-kiáramlás tapasztalható.

Ezeket a szakképzett dolgozókat pedig nem lehet egykönnyen helyettesíteni.

A következő évek egyik nagy kérdése tehát az lesz, hogy miközben a világ igyekszik elmozdulni a tiszta energia és az elektromos autók felé, lesz-e elég munkaerő, amely biztosítani tudja ezt az átállást, mely viszont a bányákból kiemelt nyersanyagok rendelkezésre állásán múlik.