Az elmúlt időszakban tapasztalt magas inflációs környezet és nominális bérdinamika szükségessé tette a jövedelemarányos törlesztőrészlet és a hitelfedezeti arányok szabályozásáról szóló 32/2014. (IX. 10.) MNB rendelet felülvizsgálatát.
Az aktuális értékek alapján az 500 ezer forint feletti nettó havi jövedelemmel rendelkező adósok esetén alkalmazható a magasabb, főszabály szerint 50 helyett 60 százalékos eladósodottságot engedő jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató (JTM) limit.
Az elmúlt években látott dinamikus nominális béremelkedés miatt ugyanakkor a magasabb limitek elérése a törlesztési képesség tényleges növekedése nélkül is egyre több adós számára vált elérhetővé, aminek ellensúlyozására
2023. július 1-jétől a küszöbérték 500 ezer forintról 600 ezer forintra emelkedik.
A módosítás az adósok alacsony arányát érintő, preventív jellegű intézkedés.
Az adósságfék-keretrendszer hatékony alkalmazhatósága érdekében a rendszerkockázatot még nem jelentő, kisösszegű hitelek esetében az adósságfék szabályoknak való megfelelést nem kötelező ellenőrizni. Jelenleg ezt a kivételszabályt a hitelfelvevők első 300 ezer forint alatti hitelfelvételekor, valamint hitelkeret-emelések esetén háromévente egyszer 300 ezer forintos vagy a hitelkeretösszeg 20 százalékos emelése közül a kisebb értékig alkalmazhatják a hitelnyújtók.
Az elmúlt időszak inflációs folyamataira tekintettel a 2016-ban rögzített nominális értékek 300 ezer forintról 450 ezer forintra emelését is szükségesnek ítélte meg az MNB a kivételszabály effektivitásának megőrzése érdekében.
Emellett egyéb technikai módosítások mellett az adósságfék rendeletben és a kapcsolódó Gyakran Ismételt Kérdések (GYIK) dokumentumban egyértelműsítésre kerül a felsőoktatási intézmények által nyújtott ösztöndíjak hitelnyújtáskor figyelembe vehető jövedelemként való elfogadhatósága is.
A módosítások biztosítják a hitelezési folyamatok fenntarthatóságát, miközben nem korlátozzák az egészséges hitelkihelyezést.
A rendelet módosítása 2023. július 1-jén lép hatályba.
Megemelte azt a jövedelemhatárt az MNB elnöke, amely alatt kisebb maximális törlesztőrészletet engedhetnek meg a bankok az ügyfeleknek a személyi kölcsönök és lakáshitelek esetén. A kisösszegű hiteleknél viszont már 450 ezer forintig nem kell alkalmazni a júliustól a jövedelemarányos törlesztési mutató előírásait.
Jelenleg 500 ezer forint az a havi nettó jövedelem, ami alatt szigorúbbak a szabályok arra, hogy a jövedelem mekkora része lehet maximum a törlesztőrészlet - írja a Bank360.hu. Ezt a határt az új jogszabályban az MNB elnöke egységesen 600 ezer forintra emeli.
Az új szabály tehát azok számára jelent majd megszorítást júliustól, akiknek a havi nettó jövedelme a hitelbírálatkor eléri az 500 ezer forintot és nem haladja meg a 600 ezret.
Nekik a rendelet hatályba lépését követően már csak kisebb összegű maximális törlesztőrészletet engedhetnek a bankok.
A rendelet a kisebb összegű hiteleknél, amilyenek például a gyorskölcsönök, jelentős könnyítést is tartalmaz. Jelenleg a bankoknak a JTM-szabályokat a 300 ezer forintot meg nem haladó összegű hitelre nem kell alkalmazni (a hitelkeret emelésének kivételével). Ez az összeg júliustól 450 ezer forintra emelkedik.