A monetáris tanács szűkítette a kamatfolyosót, az alapkamat nem változott

A Magyar Nemzeti Bank épülete (illusztráció).

A jegybanki alapkamat 13,0 százalékos szintjén nem változtatott, a kamatfolyosót azonban szűkítette, a felső szélét 25 százalékról 20,5 százalékra csökkentette a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa keddi kamatdöntő ülésén.

Az O / N fedezett hitel kamatlába 20,50 százalékra változott a korábbi 25 százalékról.

A Magyar Nemzeti Bank épülete Fotó: Polyák Attila - Origo

A monetáris tanács ülésén fenntartotta a jegybanki alapkamat tavaly szeptember óta hatályos szintjét, valamint 18 százalékon tartotta az egynapos betéti kamatszintet.

A kamatfolyosó alsó szélét változatlanul 12,5 százalékon hagyta a testület.

A döntés megfelel az elemzői várakozásoknak.

A 2023. április 26-tól hatályos kamakondíciók az MNB oldalán érhetők el.

Az alapkamat jelenlegi szintje tartósan fennmarad

Az alapkamat jelenlegi szintjének tartós fenntartása szükséges, ami biztosítja az inflációs várakozások horgonyzását és az inflációs cél fenntartható módon történő elérését - olvasható a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsának keddi közleményében, amelyet a kamatdöntő ülést követően a jegybank honlapján tett közzé a testület.

A közlemény szerint a kamatfolyosó szűkítésére az adott lehetőséget, hogy az elmúlt időszakban külső és belső tényezők következtében

folyamatosan javult a kockázati környezet és egyúttal Magyarország kockázati megítélése; a szélsőséges forgatókönyvek kockázatai csökkentek.

A jegybank a következő kamatdöntő ülések alkalmával mérlegeli a kockázati megítélés javulásának tartósságát, és ez alapján hoz döntést az egynapos eszközök kamatkondícióinak változtatásáról - írták az indoklásban.

A monetáris tanács beszámolt arról is, hogy a kötelezőtartalék-rendszer átállása áprilisban gördülékenyen megtörtént. A jegybank a bankközi forintlikviditás hosszabb távú lekötését célzó eszközöket a monetáris transzmisszió erősítése érdekében a következő időszakban is alkalmazza - húzták alá.

A grémium megerősítette, hogy a következő hónapokban a fogyasztóiár-index egyre gyorsabb ütemű csökkenése várható, amihez az év közepétől a bázishatások felerősödése is hozzájárul.

A közleményben arra is kitértek, hogy magyar gazdaság idei növekedését főként a belső keresleti tényezők lassítják, a növekedés újbóli élénkülése az infláció jelentősebb csökkenésével és a beruházások felfutásával párhuzamosan az év második felében várható.

A költségvetési hiány mérséklődése idén tovább folytatódik, éves szinten 3,9 százalékos hiány várható. Az államadósság-ráta a 2022 végi 73,3 százalékos GDP-arányos szintről az idei év végére 69 százalékra, 2025 végére pedig 65 százalék közelébe csökkenhet - olvasható a közleményben.

Az MNB felhívta a figyelmet arra, hogy a folyó fizetési mérleg hiánya 2023 februárjában jelentősen mérséklődött, ezzel Magyarország finanszírozási egyenlege több mint egy év után ismét pozitívvá vált.
Kifejtették:

a külső egyensúly javulása mögött a csökkenő energiaegyenleg, a kedvezőbbé váló cserearányok, a belföldi kereslet alkalmazkodása és az export dinamikus növekedése áll.

Jövőre a normalizálódó világgazdasági környezettel, valamint az elmúlt időszakban kiépült új exportkapacitások termelésbe állásával folytatódik a külkereskedelmi egyenleg és a finanszírozási képesség javulása - jelezték előre.