Nyugdíjösszeomlás fenyegeti az amerikai légi közlekedést

REAGAN, Ronald
Arlington, 2020. március 25. Az American Airlines amerikai légitársaság repülőgépei állnak a Ronald Reagan Washingtoni Nemzeti Repülőtéren a virginiai Arlingtonban 2020. március 25-én. A koronavírus-járvány országok közötti terjedésének megfékezése érdekében bevezetett kényszerintézkedések miatt az American Airlinesnak jelentős kapacitáscsökkentést kellett végrehajtania és súlyos anyagi veszteséget szenvedett. MTI/EPA/Michael Reynolds
Vágólapra másolva!
Az amerikai pilóták több mint fele tizenöt éven belül eléri a kötelező nyugdíjkorhatárt, a fiatalok között pedig nincs elég jelentkező, hogy pótolja őket.
Vágólapra másolva!

Súlyosbodni fog a pilótahiány az Egyesült Államokban, ami korlátozza majd az utazási lehetőségeket, és tovább emeli az árakat – figyelmeztetett a regionális légitársaságok szövetsége egy kongresszusi meghallgatáson. A regionális légitársaságok 500 gépet kénytelenek pilótahiány miatt a földön vesztegeltetni – számol be róla a vg.hu.

A pilótahiány a szervezet elnök-vezérigazgatója, Malarkey Black szerint már így is az összeomlás határára sodorta a légi közlekedést, de a jelenleg aktívaknak több mint a fele 15 éven belül eléri a 65 évet, amikor kötelező nyugdíjba menniük. A fiatalok pedig egyszerűen nincsenek elegen ahhoz, hogy pótolják őket, az aktív pilótáknak nem egészen 8 százaléka 30 év alatti.
Black szerint a pilótahiány országszerte érzékelhető: 42 szövetségi államban kevesebb a repülőjárat a koronavírus-járvány előttihez képest, 136 repülőtér forgalma csökkent legalább a negyedével, 11 kisebb város repülőterére pedig teljesen megszüntették a légi járatokat. Regionális légitársaságok legalább ötszáz gépet kénytelenek a földön vesztegeltetni, mert nincs pilóta, aki repüljön velük, de a többi gép kihasználtsága sem haladja meg a korábbinak a 40 százalékát.

Az American Airlines amerikai légitársaság repülőgépei állnak a Ronald Reagan Washingtoni Nemzeti Repülőtéren Forrás: MTI/EPA/Michael Reynolds

A CNN emlékeztetett, hogy a legtöbb légitársaság még nem állította vissza teljesen a járvány idején végrehajtott járatritkításokat, bár néhányuknál rekordokat döntenek a jegyfoglalások. A korlátozott kapacitás és az erős kereslet miatt viszont a viteldíjak olyan mértékben emelkednek, hogy már jelentősen meghaladják a járvány előtti szintet.

A nagy légitársaságok természetesen próbálják kielégíteni az igényeket, és tavaly több mint 13 ezer pilótát vettek fel – csak éppen szinte mindenkit a regionális kicsiktől csábították át. Az sem segít, hogy tavaly olyan sokan szereztek pilótaengedélyt, mint még soha, de ez a 9500 új munkavállaló sem elég. Egy új pilóta képzésének költsége 80 ezer dollár lehet, a teljes költség pedig az alapdiplomával együtt eléri a 200 ezer dollárt. Black szerint a szövetségi pénzügyi támogatás nem elegendő ahhoz, hogy a szegényebb diákok is esélyt kapjanak arra, hogy pilóták legyenek. Ellentétben más karrierutakkal, amelyek folyamatos szakmai továbbképezést igényelnek, az akkreditált pilótaképző programokban részt vevők nem igényelhetnek a felsőfokú támogatási programokon keresztül elérhető további hiteleket, hogy fedezzék a magasabb költségeket – emlékeztette a képviselőket. Sokan éppen azért választják második karriernek a repülést, mert csak idősebb korban képesek finanszírozni a kiképzésüket, így viszont nem maradhatnak hosszú ideig a pályán. A pilótákat tömörítő szakszervezet ellenzi, hogy a hiányt a kiképzési és képesítési szabályok lazításával vagy a kötelező nyugdíjkorhatár emelésével próbálják enyhíteni. Az előbbi a biztonság romlásához vezethet, az utóbbi pedig sok szempontból nem megoldás. Például azért, mert az idősebbek főleg nemzetközi járatokon teljesítenek szolgálatot, a nemzetközi szabályok viszont szintén 65 évnél húzzák meg a korhatárt.