Infláció: a kelleténél nagyobb árat emeltek a cégek

Az infláció valójában a pe´nz va´sa´rlo´e´rte´ke´nek rendszeres cso¨kkene´sét jelenti, tehát nem az árutermékek drágulását okozza.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerint szinte biztos, hogy sok esetben költségnövekedés felett emeltek árat a vállalatok, ez magyarázza, hogy miért gyorsult indokolatlanul egyes ágazatokban a pénzromlás üteme. Itthon jelentősen nőtt a cégek profitja a múlt év utolsó negyedében.

Tavaly a negyedik negyedévben Magyarországon nőttek a vállalati profitok a harmadik legnagyobb mértékben az EU-ban – derül ki a Magyar Nemzeti Bank márciusi inflációs jelentéséből. Pedig az infláció tavaly szeptember óta folyamatosan 20 százalék fölött volt, cserébe a munkanélküliségi ráta alacsony szinten maradt – írta a Világgazdaság. Az erős inflációs közegben nem lehetett komolyabb elbocsátásokról, vagy leépítésekről hallani, sőt... A bérnövekedési ütem ebben a negyedévben két számjegyű maradt, így egyre biztosabb, hogy nem az ár-bér spirál vagy az árstopok, hanem a cégek költségnövekedés fölötti áremelése, azaz a profit húzta infláció játszhatja az egyik főszerepet a túlságosan gyors pénzromlásban – különösen az élelmiszerárak esetében.

Érdemes megjegyezni, hogy október és december között minden hír arról szólt, hogy mekkora terhet kell viselniük a cégeknek az elszabadult energiaárak, a gazdasági bizonytalanság és az egyre drasztikusabb bérköltségek miatt (sokan már valóságos csődhullámot vizionáltak).

A Magyar Nemzeti Bank márciusi inflációs jelentése fontos megállapításokat tartalmaz a pénzromlás üteméről Fotó: Polyák Attila - Origo

A jegybank szakemberei már tavaly, a decemberi inflációs jelentésükben felfigyeltek a jelenségre a harmadik negyedév elemzésekor: akkor a szállítás-raktározás területén 84, a feldolgozóiparban 50, de még a válság hatásainak igencsak kitett kereskedelem és turizmus ágazatban is 25 százalékkal emelkedtek egy év alatt a profitráták (bevétel arányos nyereség). Ráadásul ezek az arányok a 2013–2019 közötti, a mainál jelentősen alacsonyabb inflációs környezet átlagánál is magasabbak voltak.

Emlékezetes, hogy a pandémia után 2021-ben jelentősen elszabadultak a szogáltatások árai, ekkor jelentek meg például az ezer forint körüli sörárak és a kétezer forint feletti balatoni lángosárak.

Az éttermi árszintek néhány hónap leforgása alatt 25-40 százalékkal lettek magasabbak. Ez folytatódott az ukrajnai háború kirobbanását övező energiaválság hajtotta inflációs környezetben.

Az elemzők szerint a cégek lényegében most pótolták be az elmúlt évek elmaradt áremeléseit.

A Covid-járvány előtt robogott a gazdaság, nőttek a bérek, pörgött a belső kereslet, így bőven volt mozgástere a vállalatoknak (mikro-, kis- és közepes szinten is) a hatékonyság növelésre. Emiatt sok területen nem volt áremelési kényszer. A pandémia azonban rámutatott a gyenge árszintekre. Továbbá arra, hogy a vállalkozások finanszírozása nagyon olcsó volt, könnyen lehetett hozzájutni kamatmentes, vagy kedvezményes áthidaló hitelekhez, illetve likviditást segítő forrásokhoz. Ennek következtében a legtöbben a bővülésben látták a bevétel és profit növekedést.

Ebben az évben ez alaposan megváltozott, tehát aki boldogulni akar a piacon, annak az eddigi bővülés mellett a vállalat méretének konszolidációján, és a profit visszafogásán kell elgondolkodnia. Magyarán, aki ügyfeleket, vagy vásárlókat akar megtartani, annak át kell engednie a hasznából. Ez pedig árcsökkenést eredményezhet.