Javult Magyarország versenyképessége az uniós rangsorban

Javult Magyarország versenyképessége az uniós rangsorban: egy helyet javítva a 17. helyen szerepel, értékelése kedvezőbb a visegrádi országok átlagánál - derül ki a jegybank friss Versenyképességi jelentés 2022 kiadványából, amelyet Szalai Ákos főosztályvezető ismertetett a Magyar Nemzeti Bank (MNB) keddi online sajtótájékoztatóján.

Hozzátette: a jegybank jelentésének célja, hogy átfogó és objektív képet nyújtson Magyarország versenyképességéről 160 mutató alapján. A vizsgált versenyképességi mutatóknak csak töredékére érhető el 2022. évi adat, így az idei rendkívüli gazdasági változásokat a kiadvány nem tükrözi, alapvetően 2021-es adatokra épül.

Szalai Ákos főosztályvezető mutatta be az MNB friss versenyképességi jelentését Fotó: Mudra László - Origo

Magyarország a Versenyképességi Index összesítése alapján 47,9 pontot ért el. Ez továbbra is enyhén magasabb a többi visegrádi ország átlagánál.

Annak érdekében, hogy az eddigi sikeres, alapvetően mennyiségi tényezőkön alapuló növekedési modell fenntartható, minőségi tényezőkön alapuló modellé válhasson, teljes versenyképességi fordulat szükséges - fejtette ki. Egyes mennyiségi mutatókban a magyar gazdaság az EU átlagához képest is jobb teljesítményt nyújt, miközben a minőségi mutatókban számottevő a tér a fejlődésre. Példaként említette, hogy a beruházások GDP-hez viszonyított mennyisége igen magas, azonban a beruházásokon belül mérsékelt a szoftver, kommunikációs és más IT beruházások aránya.

Vannak területek, ahol Magyarország a régiót és az uniót is megelőzi: ilyen a háztartási megtakarítások aktivizálása vagy a munkaerőpiac, és a társadalmi felzárkózás. A humántőke minőségi dimenzióiban, mint az egészséges és képzett munkaerő, komoly fejlődési-versenyképességi tartalékok vannak"

- ismertette.

A jelentés szerint az előző évtizedben megteremtett stabil alapok és válságintézkedések eredményeként a koronavírus-járvány ellenére Magyarország gazdasági fejlettsége tovább közeledett az EU átlagához, a 2019-es 73-ról 2021-ben 76 százalékára nőtt.

Kitért arra, hogy a hitelprogramok és a moratórium következtében a pandémia alatt is folytatódott a hitelezés bővülése, a pénzügyi közvetítőrendszer jól teljesített. A magánszektor hitelállományának egészséges bővüléséhez a jelentés szerint továbbra is jelentős tér van.

A járvány okozta válság munkaerőpiaci hatásai mérsékeltek voltak, 2021-ben a gazdaság újraindulásával újra teljes foglalkoztatás alakult ki, de egyes területeken érdemi munkaerő-tartalék van: ide sorolta az alacsony képzettségűeket, a nyugdíj körülieket, és a fiatalok csoportját. Ezeket szerinte atipikus foglalkoztatási formákkal, például a részmunkaidő ösztönzésével lehet aktivizálni.

A vállalati szektorban javult a termelékenység, mérséklődött a kis- és nagyvállalatok közötti eltérés. Ugyanakkor a kkv-k esetében nélkülözhetetlennek nevezte a haladó technológiák és digitális üzleti megoldások szélesebb körű alkalmazását.

Magyarország élen jár a zöld államkötvények kibocsátásában. A megújuló energiaforrások hazai energiafelhasználáson belüli aránya a napelemek telepítése következtében 2020-ban 14 százalékra nőtt, ami azonban alacsonyabb a 36 százalékos Észak TOP5, a 22 százalékos EU és a 17 százalékos V3 átlagoknál.

Ismertette: a hazai digitális infrastruktúra nemzetközi összevetésben versenyképes, azonban kihasználtsága ehhez képest mérsékelt. A kihasználtság növeléséhez a felhasználói készségek javítása, a vállalati digitalizáció terjedése és egy állam által is támogatott adatreform egyaránt szükséges.

A jegybank jelentése 14 területet vizsgált, 160 mutatót tartalmaz, ezek 95 százaléka objektív mutató. Újdonságként beemelték az öt északi uniós ország mutatóinak átlagát, vagyis Dánia, Észtország, Finnország, Hollandia, Svédország átlagát.