A felhasználásalapú autós szolgáltatásairól ismert Cristo alkalmazás „Költs okosan – azért fizess, amit valóban használsz!" témájú, egy kutatócég által készített friss felmérésében annak járt utána, mennyit költenek a magyarok ki nem használt, előfizetésen alapuló szolgáltatásokra.
A kultúra, sport, szórakozás, kommunikáció, szabadidőtöltés témaköréhez kapcsolódó tucatnyi vizsgált előfizetés közül
toronymagasan a „streaming alapú tévézés és tartalomfogyasztás", valamint a mobiltelefon-használat vezet;
minden harmadik válaszadó rendelkezik korlátlan mobiltelefon-, illetve streaming előfizetéssel. A megkérdezettek több mint egyharmadának legalább háromféle előfizetése van, és kiderült az is, hogy a férfiak, valamint az alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezők választják nagyobb arányban a korlátlan (mobil) előfizetést, a streaming előfizetéseknél ugyanakkor a diplomások felülreprezentáltak.
A kutatók arra is választ kerestek, hogy milyen motivációk alapján döntünk egy-egy szolgáltatás mellett. „Az eredmények alapján 3 szempont van, ami kiemelten fontos a vásárlóknak. Az első a használat vélt gyakorisága – mutat rá Farkas-Kis Máté, döntéselméleti szakember. A második az ár, amelyet a legkisebb költség elve mentén ítélünk meg legtöbbször, és sokan éppen ezért választják a korlátlan előfizetést, mert úgy vélik, így lesz a legkisebb az egységár, azaz a legolcsóbb a szolgáltatás. A harmadik pedig a folyamatos elérhetőség, amely egyfajta biztonságot ad a fogyasztónak: ha akarom, akkor azonnal ott legyen a kezem ügyében, és tudjam használni."
A válaszadóknak kétharmada volt elégedett a választásával, és vélte úgy utólag, hogy jó döntés volt az adott előfizetés.
Sok megkérdezett – minden harmadik ember – bizonytalan abban, hogy valóban élni tud az adott szolgáltatással, ténylegesen szüksége van-e rá; minden tizedik előfizető pedig egyenesen úgy nyilatkozott, hogy szinte egyik sem vagy a többsége nem éri meg. Ebben a kérdésben érezhetők a generációs különbségek is, hiszen a fiatalok szerint általában érdemes fizetni az adott szolgáltatásért, az idősebb korosztályban viszont háromszor többen gondolják, hogy az előfizetések többsége kidobott pénz.
A korlátlan mobil-előfizetést és a telekommunikációs szolgáltatásokat szinte mindenki (90 százalék) rendszeresen használja.
A streamingnél már valamivel alacsonyabb ez az arány, itt az előfizetőknek csupán háromnegyede számolt be rendszeres használatról. Szembetűnő, hogy a sportbérletekhez kapcsolódó szolgáltatásokat a megkérdezettek háromnegyede, a kulturális bérleteket pedig mindössze a fele használja rendszeresen, és ez utóbbihoz hasonló a hitelkártyák, klubtagságok kihasználtsága is.
A kevésbé tudatos fogyasztói gondolkodás azonban luxussá válhat, hiszen
az előfizetések havonta akár negyvenezer forintos tételt is jelenthetnek a családi kasszában egy átlagos előfizetői profilt nézve,
ami már szemmel látható összeg. Szakértői oldalról Farkas-Kis Máté kiemelte, hogy ne felejtsük el, sokan hirtelen lelkesedésből, impulzívan vásárolnak meg valamit, amit aztán esetleg ritkán, vagy idővel soha többé nem használnak. Illetve előfordul a másik véglet, akik az adott szolgáltatás megtérülését nem a használattal hozzák összefüggésbe, hanem a szolgáltatás áfával, értékével.
A leggyakrabban egy ponton egyszerűen észreveszik, hogy már nem használják, ez azonban jellemzőbb a fiatalokra (62 százalék) és a diplomásokra (64 százalék). Érdekesség, hogy az alapfokú végzettségűeknél ez az arány csupán 39 százalék. A válaszadók 40 százaléka vagy sokallta a költségeket és ezért gondolta újra az előfizetését, vagy egyszerűen látott egy jobbnak tűnő ajánlatot.
A válaszadók relatív többsége (39 százalék) – nagyobb számban itt is a fiatalok és a felsőfokú végzettségűek – azonnal megszüntette azt. Nagyon sokan,
5-ből 2 megkérdezett azonban nem tett semmit (42 százalék),
mert nem akar foglalkozni a dologgal, vagy későbbre halasztja a döntést. Figyelemre méltó az is, hogy mindössze a válaszadók 15 százaléka keresett alternatív, olcsóbb megoldást. A kutatók arra is választ próbáltak találni, hogy az emberek miért tartják meg azokat az előfizetéseket, amiket nem használnak. A legtöbben (27 százalék) erre úgy válaszoltak, hogy örülnek annak, jónak tartják, hogy van ilyen előfizetésük, vagy úgy gondolják, hogy később még hasznos lehet.
„Miközben azt gondolnánk, hogy az ember racionális, addig megfigyelhető, hogy a fogyasztók gyakran nem 'logikusan' viselkednek. Több figyelmet fordítanak az elveszett költségekre, legtöbbször olyankor, amikor nem kellene, és alábecsülik a lemondás által eléjük táruló lehetőségeket, a már kifizetett összegekhez képest." – magyarázza a jeleség hátterében álló okokat Farkas-Kis Máté.
„Ne felejtsük el, hogy a dolgokról kialakult képeink elvárásokat teremtenek bennünk. Ezeket pedig csak megnehezíti, hogy a döntéseinkkel sokszor eleve a fennálló állapotot akarjuk fenntartani. A változással ugyanis egyben felelősséget is vállalunk, ami kockázatot hordoz. Ennek a jelenségnek az egyik megjelenési formája, a birtokolt tárgyakhoz való ragaszkodásunk."
Ami pedig az ideális előfizetési konstrukciót illeti, a vélemények erősen megoszlanak:
közel ugyanannyian (a válaszadók több mint egyharmada) tartják jobbnak a felhasználástól független fix díjat, mint ahányan a tényleges felhasználás alapján történő díjfizetést.
A Cristo autós alkalmazás 2019 decembere óta van jelen a magyar piacon. Eleinte elsősorban a használatalapú casco terméket nyújtotta, kiegészítve a vezetésről szóló statisztikákkal és információkkal, de szolgáltatási palettája folyamatosan innovatív funkciókkal bővül.
Szota Szabolcs, az alkalmazást fejlesztő és üzemeltető Smartsurance Technologies ügyvezetője elmondta: „A Cristónál hiszünk a tudatos költés filozófiájában. A kezdetektől ez formálta a gondolkodásunkat autós szolgáltatóként, igyekszünk tehát megfelelni annak az elvnek, hogy szolgáltatásaink ára a tényleges használathoz tudjon igazodni, valamint folyamatosan elérhetőek legyenek. Ezáltal segítjük ügyfeleinket tudatosabb és ezáltal költséghatékonyabb döntések meghozatalában." A cég használatalapú casco biztosításának díja is attól függ, hogy ténylegesen mennyit használja valaki az autóját.