Az űripar az elmúlt években új lendületet vett, ahogy a magáncégek is beszálltak a világűr meghódításába. A SpaceX fejlesztései vagy az űrturizmus látványosan kitágították a lehetőségeket, a verseny pedig egyre kiélezettebb.
Mindazonáltal az országok közti űrverseny már évtizedek óta tart.
A hidegháború idején az Egyesült Államok és a Szovjetunió számára a világűr meghódítása szimbolikus kérdés is volt. Oroszország azonban még ma is meghatározó szereplő az űriparban.
A nagy versenyfutás 1957-ben kezdődött, amikor a Szovjetunió fellőtte az első műholdját (Szputnyik 1). Ma, 65 évvel később azonban
még mindig az USA és Oroszország az űrverseny két meghatározó szereplője, és csupán kevés más ország volt képes a közelükbe érni.
A Visual Capitalist összeállítása szerint az USA összesen 5534 objektumot küldött fel az űrbe, míg Oroszország 3611 darabot. A harmadik helyen álló Kína csupán 731-et.
A fellőtt objektumok alapján összeállított top 10-es listán az alábbi országok szerepelnek még: az Egyesült Királyság (515 darab), Japán (300 darab), Franciaország (130 darab), India (127 darab), Németország (124 darab), Kanada (82 darab), Luxemburg (52 darab).
Fontos azonban, hogy
a fenti országok közül nem mindegyik rendelkezik megfelelő eszközökkel ahhoz, hogy ő maga küldje fel az űrbe az objektumokat.
Ettől függetlenül a műholdak például az adott országhoz tartoznak. Az Egyesült Királyság 1971-ben lőtte fel az első műholdját, mégpedig Ausztráliából. Franciaország pedig Algériából indította az első eszközét, 1965-ben.
Mindösszesen eddig 86 ország kísérelt meg valamilyen módon kilépni a világűrbe. 2022-ig azonban csupán 11 ország tudott saját indító járművekkel objektumokat küldeni az űrbe, és mindössze 3 ország (az USA, Oroszország és Kína) volt képes embert küldeni a világűrbe.
Ha csak a műholdakat nézzük, jól látszik, hogy a kereskedelmi célú objektumok határozzák meg az űripart.
2021-ben nagyjából 4852 darab működő műhold keringett a Föld körül, ebből 2516 darab kereskedelmi volt. Emellett 230 darab volt katonai, 168 darab kormányzati, 30 darab pedig polgári szatellit.
Az is jól látszik, hogy ezen a területen igen jelentős az USA előnye. Az összes működő műholdból 2944 darab az Egyesült Államokhoz tartozott.
A következő évek és évtizedek fejlesztései valószínűleg arra irányulnak majd, hogy a cégek és az országok minél inkább csökkentsék a kilövések (és általában az űrbéli közlekedés) költségeit.
A kilövési és műhold-technológia fejlődésében hatalmas szerepük van a magáncégeknek, melyek segíthetnek forradalmasítani az egész űripart.
A legfontosabb fejlesztésekről itt írtunk részletesen.
Közben viszont az űripar különlegesebb területei is egyre erősebbek. A polgári űrturizmusban nagy verseny jöhet a magáncégek között, de már van olyan vállalat, amely esküvőket is szervez a világűrben. Az egész űripar jelentőségét jól mutatja, hogy tavaly soha nem látott mennyiségű tőke áramlott a területre.
Van azonban az űripar fejlődésének egy árnyoldala, amellyel a szakértők is egyre többet foglalkoznak. Ez pedig az űrszemét. Ahogy ugyanis az emberiség egyre több objektumot juttat a világűrbe, úgy nő a Föld körüli pályán keringő hulladékok mennyisége is.
Ha pedig ez a hulladékmennyiség elér egy kritikus szintet, az már igen veszélyes lehet.
Nem csupán a további fejlesztéseket foghatja ugyanis vissza, de a jelenlegi műholdak működését is veszélyezteti – mivel jelentősen megnő az ütközések kockázata.
A világűr tehát egyre nagyobb lehetőségekkel kecsegtet, és az űrverseny (az országok és a vállalatok között egyaránt) várhatóan fokozódni fog. Ezzel együtt viszont új problémák is jelentkeznek, melyekre minél előbb megoldást kell találni.