Óriási, szennyező bányákon múlhat a megújuló energiák jövője

This photograph taken on January 22, 2021 shows a worker pulling a cable along a floating solar power farm at sea, off Singapore's northern coast just across the Malaysian state of Johor. - Thousands of panels glinting in the sun stretch into the sea off Singapore, part of the land-scarce city-state's push to build floating solar farms to cut greenhouse gas emissions. (Photo by Roslan RAHMAN / AFP) / To go with 'SINGAPORE-SOLAR-ENERGY-CLIMATE,FOCUS' by Martin ABBUGAO

A globális energiaátállás a következő évek egyik legfontosabb témája lesz, ahogy a zöld energia egyre nagyobb szerepet játszik a világban. Arról azonban még mindig kevés szó esik, hogy ez az átmenet elképesztően nagy nyersanyagigénnyel bír. Egyre inkább úgy tűnik, a bányákon múlhat a zöld energia jövője.

Miközben a zöld energia támogatói elsősorban a fosszilis energiatermelés károsanyag-kibocsátásának csökkentésére fókuszálnak, továbbra is vakfolt marad a megújuló energiaforrások kihasználásának hatalmas nyersanyagigénye – írja a Mining.com.

Az ENSZ számításai szerint a megújulók szerepe a világ minden régiójában nőni fog.

A zöld energia ezzel 2050-re már 75 százalékos részesedést szerezhet a globális energiatermelési mixben – szemben a 2020-as 25 százalékkal.

Ez pedig elsősorban a nap- és a szélenergia globális előretörését jelenti.

Legutóbb a Fitch Ratings elemzése világított rá arra, hogy mekkora problémát okozhat, ha a világ nem fordít kellő figyelmet a megújulók nyersanyagigényére.

Az elemzés rámutatott, hogy a szén- és gázalapú energiatermelésnek például elhanyagolható fémigénye van a szél- és a napenergiához képest – elsősorban rezet és alumíniumot használnak fel ezekhez.

Még mindig nagyon kevés szó esik a zöld energia hatalmas fémigényéről Forrás: Pixabay

A földi szélenergia együttes réz- és alumíniumigénye (az energiatermelési kapacitáshoz viszonyítva) azonban már eléri a megawattonkénti 5000 kilogrammot. Ennél azonban közel háromszor nagyobb fémigénye van a tengeri szélerőműveknek. Utóbbi esetében a réz a legfontosabb fém, de alumíniumra, cinkre, valamint ritkaföldfémekre is nagy szükség van hozzájuk.

A napenergia esetében pedig a fémigény a megawattonkénti 20.000 kilogrammot is meghaladja. Itt az alumínium játssza a legfontosabb szerepet, de ugyancsak fontos a réz, a szilikon, valamint a cink.

Következésképpen, a zöld energiára történő globális átállás a bányaszektorra is jelentős hatással lesz a következő évtizedekben. Az emberiségnek pedig meg kell oldania, hogy legyen elegendő és fenntarthatóan kinyerhető nyersanyag az átálláshoz.