Nyertest hirdetett a Mahart-Szabadkikötő Zrt. a Csepeli Szabadkikötő fejlesztése pályázaton az uniós közbeszerzési portálon. A kivitelezőnek a kikötő infrastruktúra-hálózatának komplex fejlesztése a feladata. A tervezési és kivitelezési folyamatokat a Swietelsky Vasúttechnika Kft. és a Swietelsky Magyarország Kft. végzi - írja a Magyar Építők.
A 94 éves múltra visszatekintő csepeli kikötő stratégiai fontosságú, hiszen Magyarország, sőt a régió legnagyobb trimodális - vasúti, vízi és közúton is megközelíthető – logisztikai központja.
2015-ben 3,5 milliárd forintból újult meg a létesítmény, 2018-ban pedig új logisztikai csarnokokat hozott létre az üzemeltető Budapesti Szabadkikötő Logisztikai Zrt.
A kikötőben működik Magyarország legnagyobb konténerterminálja. A szolgáltatásokat biztosító MAHART Container Center a 2020-as évben 411 500 konténermozgatást végzett, és 2264 irányvonatot indított, fogadott.
A képre kattintva nézze meg a Csepeli Szabadkikötőről készített galériánkat!:
Rendkívül jelentős kamion- és vonatforgalmat bonyolít a kikötő, ami sok esetben még a kockakő burkolatú belső úthálózaton, elhasználódott, leromlott állapotú vasúti vágányokon történik. Ez az infrastruktúra nem felel meg minden tekintetben a 21. századi logisztikai igényeknek, ezért vált időszerűvé a következő fejlesztési ütem.
A teljes projekt átfutási ideje 24 hónap, a kivitelezési munkák júliusban kezdhetők meg.
A legnagyobb dunai kikötő létesítését az Osztrák–Magyar Monarchia idején határozták el. A XIX. század végén a jelentős malomipar, valamint a növekvő teherhajó-forgalom indokolta a megépítését. A pesti és budai rakpartok alkalmatlanok lettek volna – így került Csepelre a létesítmény. Végül a Csepeli Szabadkikötőt 1910-ben kezdték el kiépíteni - ezt már a Magyar Nemzet cikke teszi hozzá.
Fiume elvesztésével Magyarországnak nem maradt tengeri kijárata, ezért Csepelnek kellett betöltenie a tengeri kapcsolattartás feladatát is.