A Közel-Kelet sem tudja kisegíteni olajjal Európát

Oil field site, in the evening, oil pumps are running, The oil pump and the beautiful sunset reflected in the water, the silhouette of the beam pumping unit in the evening.

A közle-keleti országok elmaradtak a beruházások a termelői és finomító szektorban, nincs elég kapacitás, így nem lennének képesek pótolni az Európában kieső kőoaljkeresletet, ha megvalósulna az orosz embargó - írta a Világgazdaság.  

Miközben Európa próbálja megfékezni Moszkvát és véget vetni az ukrajnai agressziónak, tovább folytatódnak az oroszországi olajszállításokat is érintő egyeztetések, a még formálódó hatodik szankciós csomag részeként megszüntetnék az orosz kőolaj, illetve kőolajtermékek behozatalát az Európai Unióba az év végéig, azzal a kitétellel, hogy több ország haladékot kapna.

A közel-keleti országok az egyedüli olajtermelők, amelyek elegendő többletkapacitással rendelkeznek az esetleges kompenzációra, a másik lehetőség pedig az Egyesült Államok lenne, azonban a tengerentúlról behozható nagyon könnyű nyersolaj nem felelne meg az európai igényeknek – mondta Robin Mills, a dubaji Qamar Energy vezérigazgatója a CNN-nek.

Míg a közel-keleti országok birtokolják a világ bizonyított olajtartalékának csaknem a felét, az elemzők szerint az infrastrukturális beruházások hiánya, a konfliktusok, a politikai szövetségek és a szankciók miatt a régió nem tudná megmenteni Európát.

A Közel-Kelet sem tudja pótolni az európai orosz olaj kiesését Forrás: shutterstock

Problémák

A járvány következtében kialakult globális keresleti sokk, valamint a tiszta energiaforrások irányába való elmozdulás még inkább visszavetette az olajtermelési kapacitások bővítését. 2020-ban az olajtermelők egyharmadával költöttek kevesebbet a tervezettnél beruházásokra, valamint 30 százalékkal kevesebbet, mint 2019-ben. Ráadásul a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) legfrissebb adatai arra utalnak, hogy egyes globális olaj- és gázipari társaságok a befektetéseik diverzifikálásába kezdtek: azoknak még csupán körülbelül egy százaléka irányult a tiszta energiával kapcsolatos beruházásokra 2020-ban, a tavalyi évben viszont már átlagosan elérhette a 4 százalékot.

A problémák másik fő forrása a finomítói szektorból fakad, ahol szintén elmaradtak a beruházások.

A szaúdi energiaügyi miniszter, Abdulaziz bin Szalman herceg a Bloombergnek adott nyilatkozatában elmondta, hogy ezek hiánya vezetett világszerte az üzemanyagok árának megugrásához, a nyersolaj és az üzemanyagok ára közötti különbség esetenként elérheti akár a 60 százalékot is. Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek rendelkezik az OPEC szabad kapacitásának legnagyobb részével, ez körülbelül napi 2,5 millió hordó, azonban a szaúdiak nem tervezik növelni a termelést. Bár elemzők szerint

az Ázsiába szánt olajszállítmányok egy részét átterelhetnék Európába, de ez veszélyeztetné a térség és fő vásárlója, Kína közötti partnerséget.

A két arab ország után Irán lenne a következő opció, csakhogy továbbra is érvényben vannak az amerikai szankciók, mivel megakadtak a tárgyalások a 2015-ös nukleáris megállapodás újraélesztéséről. A szomszédos Irak pedig bár képes lenne a kapacitásbővítésre – jelenleg körülbelül 4,34 millió hordó nyersolajat termel naponta, és a maximális termelési kapacitása 5 millió –, de az infrastrukturális hiányosságok, a felekezeti megosztottság és a bagdadi politikai patthelyzet miatt nem lehet számítani ilyen intézkedésre a közeljövőben.