A mezőgazdasági portál idén áprilisi felmérésében részt vevő gazdálkodók 35 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a tevékenysége során – például felvételezésre – használt már drónt. A légi permetezés ugyanakkor jóval összetettebb tevékenység, amelynek végzéséhez a drón irányítását végző személynek rendelkeznie kell az eszköz vezetéséhez szükséges képzettséggel, a megfelelő kompetencia-tanúsítvánnyal rendelkező drónt kötelezően regisztrálni kell, és
kizárólag olyan növényvédő szer alkalmazható, amelyet engedélyeztek pilóta nélküli légijárművel való kijuttatásra is.
Emellett a megyei kormányhivatalhoz előzetes kijuttatási tervet kell eljuttatni, a permetezési műveletet pedig a kormányhivatalnak is be kell jelenteni.
A növényvédelmi drónpilóta szakképesítést nyújtó képzéseket végző intézményeket a NÉBIH veszi nyilvántartásba, ezek kijelölése jelenleg is zajlik. A hivatal tájékoztatása szerint a szakképesítéssel rendelkező drónpilóták 2022 második felében már megkezdhetik a tevékenységüket.
Az Agroinform felmérésében részt vevő gazdálkodók 39 százaléka jelezte vissza, hogy tervezi részvételét egy ilyen képzésen, tovább 37 százalékuk ezt a részletes feltételek (például megfelelő képzési ár) ismeretében dönti majd el. Szóba kerülhet majd külső drónos vállalkozó igénybevétele is, összességében
a megkérdezett gazdák 88 százaléka tervezi a drónos permetezés alkalmazását a gazdaságában.
A permetező drón használatát tervezők 34 százaléka a lehető legtöbb kultúrában szeretné kipróbálni az új technológiát, míg további 33 százalék elsősorban szántóföldi kultúrák esetében alkalmazná. A maradék 33 százalék elsősorban kertészetben, foltkezelésre, vagy más járművel nehezen megközelíthető területek kezelésére alkalmazná a dróntechnológiát.
A kezelés jellegét tekintve a legtöbben, 38 százaléknyian a kártevők elleni védekezésnél alkalmaznák a drónos permetezést, 30 százaléknyian a kórokozók elleni védekezés során, 28 százaléknyian a gyomszabályozásban, míg 4 százaléknyian egyéb céllal (deszikkálás, termésnövelő anyagokkijuttatása, stb.) vetnék be ezt a technológiát.
A technológiára nyitott gazdálkodók elsősorban a bonyolult szabályozási háttérben, a technológia és a kapcsolódó képzések és engedélyek magas költségében, illetve a korábbi tapasztalatok hiányában látják a fő problémát. A drónok alkalmazását egyelőre nem tervező gazdák elsősorban a technológia vélt alacsony hatékonysága, illetve külső vállalkozó esetén a felelősségi körök tisztázatlansága miatt ódzkodnak ettől a megoldástól.
A permetszerek hatékonyabban és takarékosabban jutnak ki a kívánt növényi kultúrákra. A kijuttatást végző eszközök nem tapossák le a talajt, ami a termésátlagban kultúráktól függően akár 10-30 százalék közötti terméskiesést is megakadályozhat hosszabb távon. Amellett, hogy a nehezen megközelíthető, vagy éppen felázott talajú helyeken is lehetővé válik a permetezés, a nagyobb méretű növények (pl. diófák) vegyszeres kezelése jóval egyszerűbbé és olcsóbbá válik. További fontos előny, hogy az egyre automatizáltabb drónok alkalmazása kevesebb élőmunkát igényel.
A kérdőívet kitöltő gazdálkodók túlnyomó többsége pozitív várakozással tekint a dróntechnológia bevezetésére a permetezésben, ami arra utal, hogy rövid időn belül robbanásszerű növekedést tapasztalhatunk a mezőgazdasági drónok piacán
– mondta Bolyki Bence, az Agroinform.hu portálvezetője. – Ez egy újabb olyan fejlemény, ami azt mutatja, hogy a digitalizáció és a legkorszerűbb precíziós megoldások gyorsan és folyamatosan hatolnak be a mezőgazdaság teljes vertikumába."
Idén május 11-12. között rendezik meg Magyarország egyik legnagyobb agrárkonferenciáját, a precíziós gazdálkodás és az agrárdigitalizáció újdonságait bemutató PREGA konferenciát és kiállítást. A közel 100 előadóval és több mint 1.000 résztvevővel zajló konferencia 15 szekcióban zajlik, melyek között idén első ízben jelenik meg a drónok alkalmazásait bemutató szekció. További részletek: www.prega.hu