Guinea ugyanis a második legnagyobb termelője az alumíniumgyártáshoz használt ásványi anyagnak, a bauxitnak, és
a becslések szerint 7,4 milliárd tonnával a világ legnagyobb készletével rendelkezik.
Az autóipar és az élelmiszeripar számára is nélkülözhetetlen nyersanyagból például Kína a szükségletének mintegy felét a szegény afrikai országból importálja, ráadásul az ázsiai országba exportált bauxitszállítmányok jelenleg épp történelmi csúcson vannak, a múlt hónapban már meghaladva a 6 millió tonnát.
A Világbank adatai szerint a guineai bányászati ágazat, amely magában foglalja az aranyat és a gyémántokat is, kulcsfontosságú a nemzetgazdaság számára, mivel a GDP 15 százalékát és az export mintegy 80 százalékát adja. Ezzel összefüggésben úgy tűnik, hogy Guinea mára sokkal jobban tudatában van erőforrásai értékével és méltányosabb részesedést kíván a nemzetközi bányászati tevékenységből származó nyereségből.
Mamady Doumbouya ezredes, az ország jelenlegi elnöke szerint a bauxitágazat fellendülése ellenére az ország bevételei elmaradnak a várakozásoktól, ezért most szigorúbb szabályokkal és követelésekkel próbálnak nagyobb részt kicsiholni az államnak a külföldi bányászati cégek bevételeiből.
Az ország jelenlegi katonai hatalmának vezetője legújabb nyilakozatában május végéig adott időt a nemzetközi vállalatoknak arra, hogy javaslatokat és ütemtervet nyújtsanak be a bauxitfinomítók építésére, annak érdekében, hogy a gyártási folyamatban felhasznált összes nyersanyagot helyben állíthassák elő. Jelenleg csak egy timföldfinomító üzemel az országban, és a bejelentéssel
az új katonai rezsim világossá tette álláspontját az erőforrás-nacionalizmus politikája mellett, abból a célból, hogy Guinea nagyobb bevételt realizálhasson az értékes ásványkincsből.
A szakértők eddig az alapvető infrastruktúra hiányát és a burjánzó korrupciót tekintették a növekedést akadályozó fő tényezőknek, azonban a kormány bejeletését követően a nemzetközi bányászati cégeknek is egyre fontosabb lesz, hogy a timföldfinomítók építésével párhuzamosan a vasút, az utak és a kikötői infrastruktúra fejlesztésére is költsenek.
A 13 millió lakosú ország az US Geological Survey (USGS) adatai szerint a globális bauxitkészlet körülbelül egynegyedével rendelkezik, amelyből a helyi és külföldi cégek tavaly 82 millió tonna bauxitot termeltek ki. Ezzel az előállított mennyiséggel csak Ausztrália előzte meg őket, amely Vietnam és Brazília előtt a világ második legnagyobb készleteivel rendelkezik.
Kínának mintegy hétszer kevesebb a bauxitja van Guinea tartalékával összehasonlítva.
A szakértők szerint a jelenlegi politikai helyzetnek a lehetséges rövid távú kínálati ingadozásokon túl valószínűleg nem lesznek tartós hatásai, és azt a helyi vezetés is többször hangsúlyozta, hogy a bauxittermelés kiemelten fontos az ország számára.
Guinea betartja valamennyi nemzetközi kötelezettségvállalását és a bányászati megállapodásait, a tengeri határok pedig nyitva maradnak az exporttevékenységek előtt"
- nyilatkozta tavaly az akkori katonai hatalomátvételt is vezető francia idegenlégiósból lett ezredes, Mamady Doumbouya.
Ennek ellenére az elemzők szerint fennáll a kockázata, hogy egy jövőbeli guineai kormány kikényszerítheti majd a szerződések újratárgyalását vagy esetleg kisajátítja a külföldi tulajdonú bányavagyont, ami viszont igen szerencsétlen fordulat lenne, ugyanis amennyiben a politikai válság túl nagy terhet róna a termelési láncra azt a világgazdaság is komolyan megérezné.