A közétkeztetés a leginkább fenntartható élelmezési forma

A Közétkeztetők, Élelmezésvezetők Országos Szövetsége (KÖZSZÖV) a szervezőpartnereivel (a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal /Nébih/, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal, Agrárminisztérium és más szervezők) közösen rendezett konferenciát a valamilyen módon mindenkit érintő kérdésről: arról, hogy hogyan lehet az előttünk álló időszakok kihívásait tekintve biztosítani a közétkeztetési feladatok ellátását. A „Közétkeztetés és Fenntarthatóság" című konferencián ugyanakkor nem csak az élelmiszer-termelési láncok átalakulásáról vagy a klímaváltozás hatásairól volt szó, hanem az egészen közeli jövő feladatairól is, valamint arról, hogy min múlhat a menzai étkeztetés sikere a gyerekeknél.

A konferencia főszervezője, a Közétkeztetők, Élelmezésvezetők Országos Szövetsége (KÖZSZÖV), olyan célok teljesítéséért dolgozik, melyek fontosságát vélhetően senki nem vitatná, ugyanakkor jelentőségükbe talán ritkán gondolunk bele. A közétkeztetetés ma Magyarországon nem pusztán százmilliárd forintos nagyságrendű szektor, hanem szó szerint milliókat érint: ilyen sokan vannak ugyanis azok, akik részesülnek azok szolgáltatásából. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szerint a közétkeztetés összetett, többszereplős szolgáltatás. Magyarországon napjainkban 3.000-3.500 főzőkonyhán és 6.500 tálalókonyhán, menzán naponta másfél-kétmillió, többségében gyermek, beteg vagy idős ember étkezik. Mind az egyén szintjén, mind társadalmi szinten fontos tehát, hogy – a KÖZSZÖV törekvéseivel összhangban –

a tányérokra a helyes táplálkozást elősegítő, egészséges élelmiszer kerülhessen.

Ennek jegyében tartották meg rangos előadók közreműködésével 2022. március 3-án (a világjárvány kitörése óta először), a jelenléttel zajló közétkeztetési konferenciát, amelyet a fenntarthatóság témájával is kibővítettek.

Közétkeztetés és fenntarthatóság címmel rendeztek konferenciát március 3-án Fotó: Koncz Márton - Origo

Közétkeztetés és kiváló hazai élelmiszer

Páger Zsolt, a KÖZSZÖV alelnöke a konferencián elhangzottakat ekképpen foglalta össze az Origónak: "A konferencia hívó gondolata az volt, hogy a közétkeztetés a leginkább fenntartható élelmezési forma. A nap folyamán próbáltunk rávilágítani arra, hogy mik a közétkeztetés fenntarthatósági aspektusai. A konferencia délelőtti blokkjában a közétkeztetés tárgyú közbeszerzések tekintetében alkalmazandó eljárások sajátos szabályairól szóló kormányrendelettel foglalkoztunk. Ez röviden arról szól, hogy 2021. szeptember 1-től ha közbeszerzési keretek között kerül kiírásra egy közétkeztetési pályázat, akkor

2022. január 1-től legalább 60 százalékban kell úgy beszerezni az élelmiszer alapanyagokat, hogy azok közétkeztetési rövid ellátási láncon keresztül, kistermelőtől kiváló élelmiszer formájában kerüljenek beszerzésre."

Ezekről az Agrárminisztérium két képviselője is tartott előadást. A digitális termelői piac vezérigazgatója pedig arról tartott előadást, hogy a kistermelőket hogyan lehetne bevonni a közétkeztetésbe" - ismertette Páger Zsolt.

Páger Zsolt, a KÖZSZÖV kommunikációért és kapcsolatokért felelős alelnöke a konferencián Fotó: Koncz Márton - Origo

A szakember ugyanakkor felhívta arra a figyelmet: edukációs hiányból fakad, hogy eddig egyenes ágon kistermelői termék csak kis mértékben jutott el a közétkeztetési piacra, hiszen a közétkeztetésnek vannak minőségi, mennyiségi és minőség tanúsítási elvárásai, amihez a kistermelők még nem értenek. Ezért a konferencián külön hangsúllyal szerepelt annak a kérdésnek a megvitatása - a nap második fele főként erről szólt -, hogy miként lehet a közétkeztetésben elérni, hogy a felkínált ételek a legnagyobb mértékben elfogyasztásra is kerüljenek. Az étkezési idő egy rendkívül fontos tényező a gyermekek fejlődésében. Egy kutatás alapján már közismert tény, hogy a gyerekeknek az oktatási intézményekben csupán 15 percük van az étkezésre, ami ellentmond annak, hogy a közétkeztetés táplálkozás-egészségügyi előírásairól szóló rendeletnek mennyiségben és minőségben is megfelelő ételek kerüljenek elfogyasztásra. Ebből pedig egyenesen következik a hulladékképződés, ami nem fenntartható.

A cél pedig az lenne, hogy a jelen tudásunk alapján egy legjobb tápanyag összetételű élelmiszereket fogyasszanak a gyerekek

- mondta Páger Zsolt.

A közétkeztetés akutális kérdéseiről hangzottak el előadások Fotó: Koncz Márton - Origo

Az anyaméhig nyúlhat vissza, ízlik-e a gyereknek a főtt étel

Zoltai Anna, a KÖZSZÖV elnöke fontos, és szinte biztos, hogy valamennyi szülőt érintő kérdést említett: mi van akkor, ha a gyereknek nem ízlik a főtt étel? Nyilvánvalóan nem várható el tőle, hogy a táplálkozástudományi szakértőként tekintsen saját étkezéseire, ám ettől még fennáll a kérdés, hogy mit lehet tenni ilyen helyzetben? "Tény, hogy bármennyire is ügyes a szakács a közétkeztetésben, a gyerekeknek sokszor mégsem ízlik a főzött étel. Emiatt jelentős a pazarlás és a hulladékképződés, ételmaradék" - mondta Zoltai Anna. A témakörben a Budapesti Corvinus Egyetem gasztropszichológusa tartott prezentációt a konferencián. A szakember szerint

a fogyasztási kedv sok esetben már az anyaméhben eldől.

"A konferencia során elindultunk egy környezeti hatásokkal kapcsolatos elemzéssel és eljutottunk addig a kérdésig, hogy vajon a gyerek miért nem eszi meg azt, amit a menzán tökéletes precizitással elkészítenek.

Ami nekem ebben a legfontosabb tanulság, hogy végre kezdik belátni az emberek, hogy sok esetben nem a közétkeztető szakácson múlik, nem az ő felelőssége, hogy mi ízlik a gyerekeknek.

A konferencián végre közösen kiálltunk amellett, hogy véget kell vetni a hulladékpazarlásnak. Ebben jelentős segítséget nyújthatnak a szülők, pedagógusok, a propaganda, a szakemberek együttese" - emelte ki Zoltai Anna.

A KÖZSZÖV elnöke az Origo kérdésére elmondta: alakult egy úgynevezett maradék nélküli munkacsoportot, csatlakozva a Nébih "Maradék nélkül"-programjához. Ennek keretében azt vizsgálják, hogy mik lehetnek vajon azok a fogyasztási kedvet javító tényezők, amiket érdemes lenne kiajánlani a közétkeztetőknek.

Zoltai Anna, a KÖZSZÖV elnöke Forrás: Origo

Ezzel kapcsolatban Zoltai Anna így fogalmazott: "Szerintem hatékony lenne, ha más rendszerű lenne az étkeztetés, a kínálat. A svédasztal talán meghozná a kedvet is az ételekhez. Arra is rájöttünk, hogy

a közétkeztetés multidiszciplináris tudomány. Nem mindegy például, hogy milyen technológiával, milyen alapanyagokkal készülnek az ételek, és sokkal nehezebb tömegre főzni, mint otthon a családra.

Ebben a KÖZSZÖVnek is van még bőven szakmai fejlesztési, képzési feladata."

A konferencia ideje alatt számos egyéb észrevétel és témajavaslat is elhangzott, ezeket a közeljövőben egy hasonló szakmai rendezvény keretében tervezik megvitatni a konferencia szervezői, illetve a szakemberek.