Arany, gyémánt, értékes ipari fémek: visszatérne a trónra az egykori bányahatalom

CARLTONVILLE, SOUTH AFRICA - MARCH 17 2005: Gold being poured at Driefontein Gold Mine near Carltonville, South Africa. The mine is owned by Gold Fields Ltd who are the fourth largest producers in the world. The company employ 48,000 people worldwide, and produces 4.3 million ounces of gold each year. (Photo by Tom stoddart/Getty Images)

Az egykori gyarmatbirodalmak számára addig jelentéktelennek számító dél-afrikai területekkel 1867-ban fordult nagyot a világ, amikor is az első gyémántokat megpillantották az Orange-folyóban. A nagyhatalmak számára oly vonzó kövek, és a pár évvel ezután kitört aranyláz hatására a vidék gazdasági jelentősége egycsapásra kulcsfontosságúra nőtt. Bár sokáig - nem alaptalanul - a bányászati ágazatot a gyarmati és apartheid uralom alatti elnyomás szimbólumaként tekintették, ettől függetlenül szerves szerepet játszott Dél-Afrika fejlődésében, örökre megváltoztatta az ország történelmét, és a nyersanyagipar globális szereplőjévé tette azt.

A dél-afrikai bányászat ma is jelentős deviza- és munkahelyforrás. Az ágazat a GDP hét százalékához járult hozzá, és 400.000 munkahelyet biztosított az ország Bányászati Kamarájának 2017-es adatai szerint egy olyan országban, ahol 2019-ben 29,1 százalék volt a munkanélküliség.

Tény azonban, hogy az elmúlt években a szektor növekedése megtorpant, és olyan nehézségeken ment keresztül, amelyekért nem csupán a koronavírus-járvány, hanem az innováció hiánya, a rossz vasúti és kikötői infrastruktúra, valamint a megbízhatatlan áramellátás is okolható.

2010 és 2018 között az iparág termelése mintegy 10 százalékkal csökkent, 50.000 munkahely szűnt meg, és 45 százalékkal csökkent az éves tőkebefektetés.

Mponeng aranybánya, Dél-afrikai Köztársaság. Bár sok változás történt az évek során, a bányászok munka- és életkörülményei továbbra is rendkívül kemények. Ennek egy része a munka jellegének köszönhető, amely megköveteli a bányászoktól, hogy elviselhetetlenül meleg, zajos és szűk helyeken dolgozzanak. Forrás: Wikimedia Commons/JMK

A becslések szerint viszont napjainkra is, a mintegy 2,5 ezer milliárd dollár (849 ezer milliárd forint) értékű dél-afrikai ásványkészletek nagy része még kiaknázatlan, így Pretoria arra törekszik, hogy 2030-ig kétszeresére növelje a beruházásokat az ágazatban.

Az ország területe különösen aranyban, gyémántokban, illetve más fontos fémekben gazdag.

Cyril Ramaphosa, az ország elnöke a bányászatot kulcsfontosságú ágazatként jelölte meg Dél-Afrika világjárvány utáni helyreállítási tervében. Ez pedig jó irány lehet, hiszen részben a világjárvány és az ukrajnai konfliktus által táplált nyersanyagpiaci fellendülés növelte a befektetők bizalmát, és egyre több bányászt terel az országba.

A kormány célja, hogy új lendületet adjon a bányáknak, így nagy reményekkel készülnek a májusi, Fokvárosban tartott Mining Indaba konferenciára, amely már 27 éve az Afrika bányászati ipar egyik legfontosabb eseménye.

Pretoria azon igyekszik, hogy megváltoztassa a helyi bányászatról alkotott narratívát – hangsúlyozva, hogy a szénen, az aranyon, a platinán és a gyémánton kívül, még rengeteg jelentős ásványkincs vár kitermelésre az országban. Például a króm, vanádium vagy épp a titán.