A kibertámadók 2020 és 2021 közepe között több mint 50 millió dollárnyi (több mint 15 milliárd forint) digitális vagyont loptak el - állapították meg a nyomozók.
Az ilyen támadások fontos bevételi forrást jelentenek Phenjan nukleáris és ballisztikus rakétaprogramja számára
- állítják.
Az eredményeket már a múlt hét végén átadták az ENSZ szankciós bizottságának.
A jelentés szerint a kibertámadások legalább három kriptopénz-tőzsdét is megcéloztak Észak-Amerikában, Európában és Ázsiában.
A Chainalysis biztonsági cég múlt hónapban közzétett tanulmánya arra enged következtetni, hogy az észak-koreai kibertámadók tavaly akár 400 millió dollár értékű digitális eszközzel is visszaélhettek.
Az ENSZ pedig még 2019-ben arról számolt be, hogy a brutális diktatórikus berendezkedésű állam kifinomult és profi kibertámadások segítségével becslések szerint 2 milliárd dollárt halmozott fel tömegpusztító fegyverprogramjaira.
A latorállamot az ENSZ Biztonsági Tanácsa már rég határozatok sorozatában tiltotta el a nukleáris kísérletek végrehajtásától és a ballisztikus rakéták indításától.
Az ENSZ-jelentés szerint azonban a bénító szankciók ellenére Észak-Korea folytatni tudta nukleáris és ballisztikus rakéta-infrastruktúrájának fejlesztését. Emellett folytatta az anyagok, technológiák és a a kísérletek lefolytatásához szükséges tudás keresését is a tengerentúlon.
Az Egyesült Államok közölte, hogy Észak-Korea csak a múlt hónapban kilenc rakétakísérletet hajtott végre.
"Észak-Korea demonstrálta a gyors bevethetőségi, a széles körű mobilitási (beleértve a tengeren való mozgékonyságot is), és rakétaerőinek fokozott ellenálló képességét" - közölték a szankciófigyelők.
Múlt pénteken Kína és Oroszország azonban nem volt hajlandó aláírni az észak-koreai rakétakilövések elterjedését elítélő nyilatkozatot.
Vasárnap az Egyesült Államok bejelentette, hogy az Észak-Koreáért felelős különleges megbízottja még a héten találkozni fog japán és dél-koreai tisztviselőkkel, hogy megvitassák a helyzetet.
Az ENSZ jelentése azt is megállapította, hogy tovább romlik a humanitárius helyzet Észak-Koreában, ami valószínűleg annak a döntésnek az eredménye, hogy az ország a járvány idején lezárta határait.
A jelentés kitért arra is, hogy az országból származó hiteles információk nagyon körülményes és kétséges beszerezhetősége miatt roppant nehéz meghatározni azt, hogy konkrétan mekkora károkat okoztak a nemzetközi szankciók Észak-Koreában.