Rémisztő forgatókönyv látott napvilágot egy lehetséges nyugat-európai áramszünetről

People walk along a street in central Simferopol on November 22, 2015. Crimea declared a state of emergency on Sunday after its main electricity lines from Ukraine were blown up, leaving the Russian-annexed peninsula in darkness after the second such attack in as many days. More than 1.6 million people are without power, water supplies to high-rise buildings have stopped and cable and mobile Internet is down. The electricity feed from Ukraine was cut at 00:25 am (2225 GMT), the Crimean branch of Russia's emergency situations ministry said in a statement. AFP PHOTO / MAX VETROV / AFP / MAX VETROV

Egy pillanat alatt végigfuthat a kontinensen egy páneurópai áramszünet, de több hét is eltelhet, míg az általa okozott károkból kilábal a társadalom, írja a Magyar Nemzet. Fel kell készíteni a lakosságot és a vállalatokat is a legrosszabbra, ami a nyugat-európai energiarendszerek felelőtlen fejlesztése miatt következhet be.

Az ellátási láncok összeomlására a koronavírus-járvány mutatott jó példát, és egyes szektorok a mai napig nem tértek magukhoz.

Veszélyben az energiabiztonság Nyugat-Európában

A lap a bécsi székhelyű Greco tanácsadó cég elemzése alapján írja, hogy

néhány nap alatt az összeomlás szélére sodorná a társadalmunkat a páneurópai áraminfrastruktúra megrogyása, vagyis egy nagyobb áramszünet.

Mint írják, mivel sem az emberek, sem a cégek, sem az állam nincs felkészülve a széles körű közműhibákra, a biztonság hamis tudatában élünk.

A pánikvásárlás a fokozódó bizonytalansággal jár együtt (a kép illusztráció) Forrás: MTI/EPA/Keystone/Salvatore Di Nolfi

Kérdés viszont, hogy valójában mennyire reális az ilyesmi bekövetkezte, és pontosan milyen következményekkel járna. Leszögezik, hogy

az európai villamosenergia-rendszer a világon az egyik legmegbízhatóbb, a teljes leállás kockázata igen alacsony, ilyen soha nem is következett be. Mégis az utóbbi években egyre növekszik a meghibásodások esélye, a hálózat biztosításával járó kihívások mértéke.

Ennek számos oka van:

• a fizikai határokat nem ismerő energiapiacok;
• a rendszerszintű összefüggéseket figyelmen kívül hagyó, csak az egyes elemek cseréjét szem előtt tartó energiaforradalom;
• és a megújuló források megnövekedett számából eredő új típusú sebezhetőség is ide sorolható.

Mindez leginkább Nyugat-Európára igaz, ahol emiatt az energiabiztonság lassan már a múlté.

A nagy kiterjedésű európai szintű áramkimaradásnak három fázisát különbözteti meg az elemzés:

• Az első szakaszban az üzemzavar másodpercek alatt átterjed a kontinens nagy területeire. Ezután akár egy hét is eltelhet, míg a teljes európai villamosenergia-hálózat ismét megbízhatóan működik. Ilyesmivel a hálózati üzemeltetők már jó néhány éve számolnak.
• A második szakasz, amíg a távközlési szolgáltatások újra használhatóvá válnak, teljesen alábecsült az elemzés szerint. Az eszközök várható károsodása és a túlterhelések miatt legalább néhány napos helyreállítási időszakra kell számítani az áramszünet időtartamának függvényében. Minél hosszabb ideig tart az áramszünet, annál bonyolultabb és időigényesebb ismét üzembe helyezni ezeket a rendszereket. Mindez azt is jelenti, hogy a logisztika és a kereskedelem is megbénul, ideértve az üzemanyag-elosztást is.

  

  Illusztráció Forrás: AFP/Max Vetrov

• A harmadik fázis a hosszadalmas újraindításoké. Több hónapig fennállhatnak a szűk keresztmetszetek az élelmiszer termelésében, feldolgozásában és forgalmazásában bekövetkezett súlyos károk miatt. A lakosság csak részben érzékeli, milyen következményei lehetnek egy ilyen fenyegetettségnek – legalábbis egy ausztriai kutatás szerint. A válaszadók harmada ítélte meg úgy, hogy legfeljebb négy napig volna önellátó ilyen esetben, további harmada pedig hét napot jelölt meg. Ám a Greco szerint a széles körű újraindulásra a legjobb esetben is csak a krízis bekövetkezte utáni második héten kerülhet sor.

Általában elmondható az is, hogy a segélyszolgálatok vagy a vállalatok sem sokkal felkészültebbek és szervezettebbek a társadalom többi részénél. Továbbá, ha a krízishelyzetben az emberek az otthonukban éheznek, akkor nem feltétlenül az újraindításban vagy a vészhelyzeti ellátásban fognak részt venni, ez pedig egy ördögi kör kezdete lehet. Vagyis csak akkor lehetséges az újraindítás, ha az emberek legalább két hétig önellátóak tudnak maradni, ehhez viszont segíteni kell őket. Egyrészt szemléletformálással, még akkor is, ha a kormányok érthető módon igyekeznek kerülni a pánikkeltést.

Azért, hogy minél többen tegyenek óvintézkedéseket, elengedhetetlen a biztonsági információk nyílt közlése

– erre már van is példa Ausztriában, Németországban és Dániában is, ahol a szolgáltatás kimaradásának esetére adnak túlélési tippeket a hatóságok.

Magyarországot nem fenyegetik energiakimaradások

Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselője a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában a témával kapcsolatban elmondta, hogy

Magyarország biztonságban van, mert Nyugat- és Dél-Európával szemben semmilyen körülmények között nem fenyegetik energiakimaradások"

A helyzet Nyugat- és Dél-Európában súlyos. Mint fogalmazott,

kézzelfogható valóság, hogy blackout, azaz hosszabb ideig a polgárok által elszenvedni kénytelen áram-, illetve energiakimaradás lehet a téli hónapokban."

Ausztriában a hadsereg már óriásplakátokon, illetve online hirdetésekben készíti fel a polgárokat arra, lehet, hogy az energiaválság miatt hosszabb, egyhetes, vagy akár tíznapos energiakimaradás lesz - fejtette ki a kormánypárti politikus. Kiemelte, Németországban is hasonló a helyzet, ott a katasztrófavédelem olyan tájékoztatófilmet készített, amely arról szól, hogy az idősebb, egyedül élő polgárok hogyan tudnak védekezni több napig tartó energiakimaradás esetén.

Ezzel szemben az Oroszországgal kötött hosszú távú, 10+5 éves gázszállítási megállapodásnak köszönhetően Magyarország energiatartalékai biztonságot teremtenek a polgároknak, családoknak és a gazdasági élet szereplőinek

- jelentette ki a kormánypárti EP-képviselő.

Jelenleg a földgáz lakossági ára Magyarországon a legolcsóbb az Európai Unióban, a villamosenergia ára pedig a második legalacsonyabb.