Fontos dolgok múlhatnak azon, hogy a marhaborjakat rászoktassák a latrinákra

tehén, állatenyésztés, mezőgazdaság, húsfogyasztás
A növényi alapú étrendre való áttérés jeletheti a megoldást
Vágólapra másolva!
A tudósok állítják: a szarvasmarhák vizeletének fenntarthatóbb módon kezelését célzó WC-oktatási program segíthet a salakanyagokhoz köthető mérgező anyagok környezeti hatásának minimalizálásában. A részletekkel a Bloomberg jelentkezett.
Vágólapra másolva!

Az Aucklandi Egyetem és a németországi Leibniz Institute for Farm Animal Biology tudósai szerint – e kutatókhoz köthető ez az új kísérleti program –, amíg a hús- és tejipar éghajlati hatásairól szóló viták nagyrészt a szarvasmarhák metánkibocsátására összpontosítanak,

a levegőt és a talajt szennyező tehenek vizelete továbbra is megoldatlan probléma.

A tehénvizelet magas nitrátkoncentrációt tartalmaz, amely bár lebomlik, azonban nem megfelelő kezelése esetén beszennyezheti a talajt és a közeli vízfolyásokat is. Emellett a vizelet dinitrogén-oxidot is termel, amely a szén-dioxidnál 300-szor erősebb üvegházhatású gáz. Az ürülékkel kombinálva a keverék ammóniát hoz létre, amely szintén hozzájárul a mérgező kibocsátásokhoz.

Illusztráció Forrás: pexels.com

A tudósok szerint a borjak vécére szoktatási programja nem különbözik attól, ahogyan a kisgyerekeket a szobatisztaságra nevelik. Egy 16 tehénen végzett kísérlet során a kutatók élelemmel jutalmazták az állatokat, ha sikeresen egy speciálisan erre kifejlesztett, "MooLoo"-nak nevezett latrinatárolóba vizeltek. Ha azonban a szarvasmarhák túl korán könnyítettek magukon, hideg vízzel spriccelték le őket.

A program kiterjesztése csökkentheti a karámokban és istállókban lévő káros vizeletfoltokat is - mondták a kutatók.

- mondta Douglas Elliffe, az Aucklandi Egyetem pszichológiaprofesszora, aki a program kidolgozásában is közreműködött.

A 15 napos tréning után a borjak háromnegyede 20-25 vizelésen belül rászokott a „bilire".

Ez gyorsabb, mint amennyi idő alatt egy átlagos kisgyermek szobatisztává válik - írták a tudósok a Cell Biology című tudományos folyóiratban megjelent jelentésben.

Egy borjú belép egy latrinába. Forrás: B: Leibniz Institute for Farm Animal Biology

A hús- és tejipar jelentős kihívásokkal szembesült az alternatív fehérjeforrások, például a műhúsok és a növényi alapú tejek miatt, mivel a fogyasztók egyre inkább környezetvédelmi és egészségügyi szempontok alapján választanak élelmiszert is.

Ezért a szarvasmarhák nélkülözhetetlenek azokhoz az innovatív kísérletekhez, amelyek célja, hogy az állatok minél egészségesebbek legyenek, miközben az embereknek kezdeniük kell valamit haszonállataik salaktermékeivel. Már folynak a kísérlletek olyan, egészséges koktélokkal a szarvasmarhák számára, melyek célja a tehenek metánkibocsátásának csökkentése, valamint a kérődzés kapcsán a gázokat felfogó böfögő maszkok.

A kutatók szerint az új-zélandi tejipar a kibocsátáskereskedelmi rendszerének felépítése kapcsán máris érdeklődik a MooLoo iránt,

amelyet 2025-ben vezetnek be a mezőgazdasági ágazatban. A rendszer értelmében a mezőgazdasági üzemek kibocsátását megadóztathatják, ha nem sikerül elegendő előrelépést elérni az ágazat környezetbarátságának javítása érdekében.

A tudósok szerint az eredményeket alkalmazni lehetne a tápanyagok, például a nitrogén és a foszfor kivonására és újrafelhasználására az összegyűjtött tehénvizeletből.