Új rekord a lakáshitelezésben

2021 második negyedévében a vállalati hitelállomány éves növekedési üteme 7 százalék volt, míg a kkv szegmensben 21 százalékos növekedési ütem valósult meg éves szinten. A negyedév során megkötött vállalati hitelek volumene 40 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakát. A lakossági hitelállomány 424 milliárd forintos negyedéves bővülése 16 százalékos éves hiteldinamikát eredményezett, melyhez a babaváró hitelek stabil kibocsátása mellett a lakáshitelek rekord szintű – 364 milliárd forintos – szerződéskötései is jelentősen hozzájárultak. Ebben a 2021-től elérhető új otthonteremtési támogatások érdemi szerepet játszottak, de a lakásár-emelkedés, az inflációs várakozások, és a kamatemelési ciklus kapcsán előrehozott kereslet is hatással lehetett a példa nélküli hitelkihelyezésre. A bankok nem változtattak sem a vállalati, sem a lakáscélú hitelfeltételeken a negyedév során, ugyanakkor a hitelkereslet élénkülését érzékelték mindkét szegmensben, mely az év hátralévő részében tovább erősödhet - olvasható a Magyar Nemzeti Bank közleményében.

2021 második negyedévében tranzakciós alapon 11 milliárd forinttal csökkent a vállalati hitelállomány. A júniussal bezáródó 12 hónapos időszakban a hitelfolyósítások összességében 656 milliárd forinttal haladták meg a hiteltörlesztéseket, aminek köszönhetően

a vállalatok banki hitelállománya 7,4 százalékkal bővült.

A bankok által jegyzett és vásárolt vállalati kötvényeket is figyelembe véve a hitelintézetek nem pénzügyi vállalati szektor felé fennálló hitel- és kötvényállománya összesen 12 százalékkal növekedett ugyanezen időszak alatt.

A tavaly márciusban bevezetett fizetési moratórium az esedékes tőketörlesztések csökkenésére, míg a koronavírus gazdasági hatásainak tompítása érdekében bevezetett jegybanki és állami hitel- és garanciaprogramok az új szerződéskötésekre gyakoroltak kedvező hatást.

A vállalatok a második negyedév során mintegy 941 milliárd forint értékben kötöttek új hitelszerződéseket, amely 40 százalékkal haladta meg 2020 azonos negyedévi kibocsátását.

A mikro-, kis- és középvállalkozások hitelállománya éves alapon 21 százalékkal nőtt, melyet a negyedév során megkötött kkv hitelek közel kétharmadát kitevő NHP Hajrá jelentős mértékben támogatott. Az NHP Hajrá keretösszege ugyan a nyári hónapokban kimerül, azonban a program keretein belül kötött szerződések fokozatos és folyamatos lehívása a program lezárultát követő időszakban, 2021 folyamán is támogatni fogja a kkv hitelpiacot. A bankok bőséges hitelezési kapacitásai, illetve az egyéb államilag támogatott hitelprogramok mentén a kkv szegmens egészséges hiteldinamikája várhatóan a jövőben is fennmarad.

MNB Magyar Nemzeti Bank Fotó: Polyák Attila - Origo

A Hitelezési felmérésben részt vevő bankok válaszai alapján a második negyedévben érdemben nem változtak a vállalati hitelfeltételek, miközben mind a rövid-, mind a hosszú lejáratú hitelek iránt élénkülő kereslet mutatkozott.

Előretekintve a bankok 2021 második felében mindegyik vállalatméret-kategóriában enyhítést terveznek a hitelezési feltételekben,

és ezzel párhuzamosan a kereslet további élénkülését vetítik előre.

A lakossági hitelállomány 2021 második negyedévében 424 milliárd forinttal bővült a tranzakciók eredőjeként, ezzel az éves növekedési ütem 15,8 százalékra gyorsult. A kimagasló bővülés elsősorban a lakáshitelek és a babaváró hitelek dinamikus növekedésének köszönhető, utóbbi termék júniusban már a lakossági hitelállomány 15 százalékáért felelt.

A negyedév során kibocsátott lakáshitelek 364 milliárd forintos volumene új történelmi csúcsot ért el, melyben a 2021-től elérhető új otthonteremtési támogatások érdemi szerepet játszottak.

A 2021. júniussal bezáródó egy év lakossági hitelkibocsátása 10 százalékkal maradt el az azt megelőző év szintjétől, amit a babaváró hitelek 2019. júliusi indulását követő erőteljes felfutása okozta magas bázis magyaráz. A lakáshitel-igényléseken belül továbbra is dominál a használt lakások vásárlása, azonban a felújítási és korszerűsítési célokra fordított hitelek részaránya fokozatosan emelkedik. Ezen célokra két és félszer több hitelszerződést kötöttek a negyedév során, mint az előző év azonos időszakában. Mind a használt, mind az új lakás vásárlására igényelt Családi Otthonteremtési Kedvezmény volumene érdemben bővült a negyedév során, melyen belül a legnagyobb volument továbbra is a falusi CSOK képviseli. A lakáshitelek THM-alapú átlagos felára valamennyi kamatfixálási kategóriában csökkent, mivel az év eleje óta fokozatosan emelkedő hosszú hozamok banki kamatokba történő átgyűrűzése egyelőre nem valósult meg teljes egészében. A személyi kölcsönök esetében szintén a felárak csökkenése volt megfigyelhető a negyedév során, melyben a Minősített Fogyasztóbarát Személyi Hitelek elterjedése is szerepet játszott.

Illusztráció Forrás: Picture-Alliance/AFP/Thomas Eisenhuth

A Hitelezési felmérésre adott válaszok alapján a bankok nem változtattak a lakáshitelek feltételein a negyedév során, ugyanakkor

valamennyi intézmény érzékelte a hitelkereslet élénkülését, mely az év hátralévő részében tovább erősödhet az ősszel elinduló jegybanki Zöld Otthon Program következtében.

A bankok a következő fél évre előretekintve sem terveznek változtatni a lakáshitelek kondícióin, a fogyasztási hitelek esetében pedig az intézmények kis aránya helyezett kilátásba lazítást. A Banki konjunktúrafelmérés alapján az élénkülő banki versennyel összhangban a válaszadó intézmények fele növelni tervezi kitettségét a lakossági szegmensben 2021 második felében, ugyanakkor közel egyötödük a portfólió romlására is számít az általános moratórium lezárását követően.