A több mint 4.500 divatcikk kereskedelemmel foglalkozó webáruház kínálatát aggregáló GLAMI legfrissebb adatai szerint az elmúlt egy évben ugrásszerűen megnőtt a fenntartható ruhák iránti kereslet a közép- és kelet-európai régió országaiban. Az online keresőplatform mesterséges intelligencia algoritmusok által támogatott automatizált katalógusa kategorizálja, kereshetővé és szűrhetővé teszi, a felhasználók egyéni preferenciáinak megfelelően személyre szabja a partner webáruházak kínálatát, így jelentősen leegyszerűsíti a divattermékek feltérképezését és vásárlását az interneten. A portál partnerei közt megtalálhatók a e-kereskedelem legmeghatározóbb szereplői is, mint az Ecipo, Bonprix, Answear, Reserved, About You, Spartoo, vagy az Orsay.
A platform adatai szerint 2020-ben Romániában 420 százalékkal, Görögországban 352 százalékkal, Szlovákiában 343 százalékkal nőtt a fenntartható anyagokból készült ruhákra vonatkozó megrendelések száma 2019 azonos időszakához képest.
Ugyanebben az időszakban Magyarországon a fenntartható divattermékek iránti kereslet 257 százalékkal, Csehországban 215 százalékkal nőtt.
A növekedés vélhetően azért volt kiemelkedően magas Romániában és Görögországban, mert ezekben az országokban a fenntarthatóság csak a közelmúltban kapott nagyobb visszhangot,
miközben például Szlovákiában és Csehországban a tendencia már évek óta tart. A legfrissebb adatok szerint 2021-ben tovább nőtt a fenntartható ruházat iránti kereslet: Magyarországon 252 százalékkal, Szlovákiában 216 százalékkal, Görögországban 234 százalékkal és Romániában 173 százalékkal nőtt 2020 azonos időszakához képest.
Globális trend, hogy a fogyasztók egyre nagyobb része számára válik fontossá, hogy vásárlásain keresztül is hozzájáruljon egy egyenlőbb társadalom és a környezet megóvásának előmozdításához.
Adataink elemzése során azok az anyagok minősültek fenntarthatónak, amelyek előállítási módja és későbbi felhasználása (beleértve a csomagolást is) kevésbé terheli a környezetet. Az úgynevezett fenntartható termékeknek emellett megújulónak, újrahasznosíthatónak vagy legalább energiahatékonynak kell lenniük. Ilyen fenntartható anyagok például a pamut, a len, a kender, a lyocell vagy az újrahasznosított poliészter" - mondta Jan Keselak, a GLAMI piacfejlesztési vezetője.
A fogyasztói preferenciák változása és a tudatos vásárlók térnyerésének hatására az üzletek kínálatában is
egyre több fenntartható termék és kollekció jelent meg,
valamint egyre több e-kereskedelmi szereplő nyújt információt a vásárlóknak, hogy milyen országból származik az adott termék, milyen körülmények között és milyen anyagokból gyártották. A GLAMI vonatkozó kutatása alapján
az e-kereskedelemi vállalkozások vezetőinek 45 százaléka szerint a következő években a fenntarthatóság lesz a divatipar egyik legmeghatározóbb trendje.
„A vásárlókat egyre inkább érdekli a ruházat eredete és a kiválasztott ruhák fenntarthatósága. Nyitottak az új, innovatív anyagok kipróbálására, pl. kerékpáros darabok beépítésére a ruhatárukban, és szívesen támogatják a helyi tervezőket. A minimalizmus jegyében a mennyiség helyett egyre többen fektetnek hangsúlyt a minőségre, egyre többen próbálják meg csökkenteni a spontán vásárlásaik számát, és egyre többen tájékozódnak a kiválasztott termék anyagairól és a gyártás körülményeiről is" - mondja Alex Lindov, stylist.
A csehországi székhelyű Miton befektetési csoport Product Discovery divíziója a GLAMI-t (a divatcikkek), a Biano-t (bútorok és a dekoráció) és az Olaszországban működő Stileo-t (a Glami Olaszországban) egyesíti. Az egyes országokban elérhető GLAMI oldalak mellett a vállalat GLAMI ECO néven működtet egy kifejezetten a fenntartható márkákra és termékek specializálódott keresőfelületet is, és Fashion (Re)search nevű piackutatás-sorozatában rendszeresen kutatja a fenntarthatósághoz kapcsolódó fogyasztói attitűdöket.
A portál korábbi kutatása szerint
Magyarországon 10-ből 8 ember érdeklődik a fenntartható divat iránt
és 60 százalék hajlandó lenne többet költeni egy fenntartható termékre, mint egy hasonló, "fast fashion" divatcikkre. A válaszadók fele hajlandó lenne extra költséget fizetni újrahasznosított csomagolásért, 23 százalék határozottan hajlik rá, a megkérdezettek 3 százaléka nem fizetne többet lebomló csomagolóanyagért.
A magyarok 62 százaléka szívesebben áldoz többet egy termékre, ha annak jobb a minősége,
de csak 29 százalék kész többet fizetni olyan ruhadarabért, ami fenntarthatónak tekinthető. Ugyanakkor a válaszadók 28-28 százaléka mondta, hogy többet fog költeni prémium márkákra (Tommy Hilfiger, Calvin Klein, Guess stb.) és tömegmárkákra is (Zara, H&M, Mango stb).