Az innovatív technológiák jelentős versenyképességi előnyt jelentenek a vállalkozások számára

A Huawei Technologies infokommunikációs mérnökök hallgatóknak szóló digitális képzése 130 országban van jelen.

Az innovatív technológiát képviselő digitális megoldások (robotizáció, automatizáció, Ipar 4.0 alkalmazások, mesterséges intelligencia, big data, stb.) a járműipar, az energetikai szektor, illetve a pénzügyi ágazat nagyvállalatai körében ma már a mindennapi működés szerves részét képezik, nagymértékben járulva hozzá az érintett vállalkozások versenyképességének, termelékenységének növekedéséhez. A hazai kis- és közepes vállalkozások közül viszont jobbára csak a nagy termelési láncokba bekapcsolódni képes cégek követnek hasonló stratégiát – a digitális technológia vállalati integráltságának hiánya a hazai kkv-k versenyképességének egyik fontos korlátja - derül ki a Századvég által készített kutatásból. A digitalizáció – és annak részeként a robotizációval, automatizációval összefüggő technológiák megjelenése és elterjedése – alapjaiban változtatta/változtatja meg a vállalkozások fő- és támogató tevékenységeit, és ezzel az egyes iparágak, illetve a teljes nemzetgazdaság működését.

A nemzetközi és hazai elemzések, valamint saját kutatásaink szerint is ezeknek a technológiáknak az alkalmazása a vállalkozások szintjén hatékonyság- és termelékenységnövekedést, makrogazdasági szinten pedig a bruttó hozzáadott érték (GVA) növekedését, s így az érintett ágazatok GDP-hez való hozzájárulásának emelkedését eredményezi - olvasható a kutatásban.

Az egyik ebben a témában készült legfrissebb, a McKinsey nevű kutató- és elemzőcég által készített felmérés szerint Magyarországon a (munka) tevékenységek 49 százaléka lenne automatizálható, ami megegyezik a világátlaggal, de meghaladja az Európai Unió átlagát.

A kedvező magyar pozíciót elsősorban az magyarázza, hogy hazánkban jelentősen magasabb a jól automatizálható gazdasági szektorok (pl. autóipar, feldolgozóipar), illetve tevékenységek részaránya.

Az EU-országok digitális felkészültségének összehasonlítására alkalmas Digital Economy and Society Index (DESI) 2020. évi jelentése alapján ugyanakkor Magyarország éppen a digitális technológiák hazai kkv-k általi integráltsága terén mutatja a legnagyobb lemaradást uniós összevetésben: a 26., azaz utolsó előtti helyet foglalja el az európai uniós tagországok sorában.

A „Digitális technológiák integráltsága" dimenzió egyes összetevőinek elemzéséből jól látszik, hogy a magyar kkv-k még nem ismerték fel a digitalizációban rejlő lehetőségeket, ami mind a vállalkozások, mind pedig a nemzetgazdaság szintjén hatékonysági, versenyképességi hátrányt jelent.

Egyedül az e-kereskedelmi forgalmat jelző mutató esetében éri el a magyar adat az uniós átlagot, de az automatizációt, robotizációt magukban foglaló fejlesztésekhez szükséges szintű digitalizációs felkészültséget tükröző mutatók (pl. elektronikus információcsere, big data megoldások vagy felhőalapú szolgáltatások használata) esetében jelentős elmaradás mutatkozik.

Illusztráció Fotó / 123RF

A kkv-k digitális felkészültségének hiányát jelző mutatók elfedik azt a tényt, hogy az innovatív digitalizációs megoldások egyes ágazatokban már ma is megállíthatatlanul terjednek, más szektorokban kisebb mértékben ugyan, de szintén megjelentek. A Századvég három ágazatban (energetikai szektor, járműipar és pénzügyi szektor) elemezte az innovatív digitalizációs megoldások (Ipar 4.0, automatizáció, robotizáció, mesterséges intelligencia, big data, IoT, RFID technológia, 3D modellezés és nyomtatás, blockchain, stb.) használatát. Az ágazatokat az ott működő vállalkozások foglalkoztatási adatai és az általuk előállított hozzáadott érték (GVA) nagysága alapján választottuk ki, figyelembe véve az érintett szektorok digitalizáltsági szintjét.

A kutatás megerősítette, hogy a hazai (és főként a nemzetközi) nagyvállalatok a globális trendekkel összhangban jelentős erőforrásokat fordítanak alap- és kiegészítő tevékenységeik digitális transzformációjára.

A Századvég által vizsgált dimenziókban (digitális munkavállalók aránya, digitális tevékenységek súlya, digitális fejlesztések aránya, digitális hozzáadott érték aránya) az érintett ágazatok rendre kimagaslóan teljesítettek: a mindennapi munkavégzésben jelentős szerepet játszanak az informatikai ismeretek, valamint digitális kompetenciák, magas a digitális jellegű tevékenységek súlya és a digitális fejlesztések/beruházások aránya, továbbá az érintett vállalkozások által előállított hozzáadott értéknek is számottevő eleme digitális tartalmú.

Ugyanakkor ez a kutatás is rávilágított arra, hogy a hazai kis- és közepes vállalkozások közül jobbára csak a nagy termelési értékláncokba bekapcsolódni képes cégek követnek hasonló stratégiát, az e körből kimaradók továbbra is alulteljesítenek a digitális technológiák adaptálásában.

Az elemzés teljes terjedelmében elérhető a Századvég weboldalán.