Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Csatlakozzon hozzánk közösségi oldalainkon is!
A Századvég Gazdaságkutató 2021. augusztusi felmérése szerint a háztartások és a vállalkozások konjunktúraérzete egyaránt kismértékben romlott. A –100 és +100 közötti skálán értelmezett indexek értéke a lakosságnál az előző havi –5,7-ről –8,2-re romlott. Ezen belül romlás leginkább a jövőt firtató kérdéseknél figyelhető meg, így azt vélhetően a negyedik hullámtól és az ahhoz kapcsolódó korlátozásoktól való félelem okozta. A vállalati indexnél szintén kismértékű csökkenés figyelhető meg: a mutató értéke az előző havi –6,0-ról –7,4-re mérséklődött. A konjunktúraérzet javulására akkor lehet számítani, ha a lakosság és a vállalatok vezetői azt látják, hogy a következő járványhullámok során nem kerül sor a korábbiakhoz hasonló korlátozások elrendelésére - írja a Századvég elemzésében.
A lakossági konjunktúraindex mind a négy alindexe romlott augusztusban az előző hónaphoz képest. Legnegatívabban továbbra is az inflációt ítélik meg a háztartások, az ezt leíró index értéke –37,8 pont, mely negatív rekord az idősor 2019. augusztusi indulása óta. A gazdasági környezet megítélése –7,8 pontról –10,2 pontra, míg az anyagi helyzeté –7,7 pontról szintén –10,2 pontra romlott. A foglalkoztatási helyzet megítélése bár romlott, de még mindig pozitív, 2,1 pont az előző havi 4,3 után.
Általánosságban is elmondható, hogy az indexek csökkenése a jövővel kapcsolatos várakozások romlásának köszönhető. Jól szemlélteti ezt a munkaerőpiaci helyzethez kapcsolódó két kérdés is. Itt a múltat vizsgáló kérdés esetében történt a legnagyobb javulás, míg a jövőre vonatkozó esetében a legnagyobb romlás az előző hónaphoz képest.
Az előző hónaphoz képest tehát a legnagyobb javulás azon kérdés esetében mutatkozott, amelyik azt vizsgálta, hogy a háztartások megítélése szerint nőtt vagy csökkent a munkanélküliség az elmúlt 12 hónapban Magyarországon. Minimális mértékben, 8,0 százalékról 8,8 százalékra növekedett azok aránya, akik jelentősen, míg 16,5 százalékról 18,8 százalékra azoké, akik kisebb mértékben csökkenő munkanélküliséget tapasztaltak.Az előző havi 13,8 százalék után augusztusban 17,0 százalék mondta, hogy nem változott a munkanélküliség Magyarországon az elmúlt 12 hónapban. 23,1 százalékról 24,8 százalékra emelkedett azok aránya, akik szerint a munkanélküliség kismértékben nőtt Magyarországon, míg nagymértékben, 31,9 százalékról 24,6 százalékra esett vissza azok aránya, akik szerint a munkanélküliség jelentősen emelkedett.
Ez tehát azt jelenti, hogy
a lakosság úgy érzékeli, hogy a korlátozások enyhítésével javult a munkaerőpiaci helyzet az elmúlt időszakban Magyarországon.
Ugyanakkor a jövőben várható negyedik hullám nyomán a lakosság foglalkoztatási helyzetre vonatkozó várakozásai romlottak, bár még így is inkább pozitívak. A kérdés arra vonatkozott, hogy a megkérdezett lakóhelyén nő vagy csökken a foglalkoztatás a következő 12 hónapban. 4,7 százalék mondta, hogy a foglalkoztatás a következő egy évben jelentősen csökken – ez az arány júliusban 3,6 százalék volt. 9,2 százalékról 13,6 százalékra emelkedett azok aránya, akik szerint a foglalkoztatás kismértékben csökken majd, míg az előző havi 31,7 százalék után 33,7 százalék mondta, hogy nem változik. 35,5 százalékról 28,6 százalékra csökkent azok aránya, akik a foglalkoztatás kismértékű, míg 12,0 százalékról 9,3 százalékra azoké, akik annak jelentős bővülését várják.
A vállalati felmérésben mind a 4 alindex kisebb-nagyobb mértékű romlást mutatott az előző hónaphoz képest. A legnagyobb esést az iparági környezet megítélése mutatta, +17,7 pontról +10,0 pontra, amely tehát még így is a pozitív tartományban maradt, azonban már második hónapja csökken. A legnegatívabb továbbra is a gazdasági környezet megítélése, az ezt leíró mutató –10,2-ről –12,2-re mérséklődött. Minimális mértékben, –8,3-ről –8,7-re romlott a termelési környezet megítélése, míg az üzleti környezeté –6,5-ről –8,2-re esett.
A lakossági felméréshez hasonlóan a vállalatoknál is romlott a következő 12 hónap gazdasági helyzetének megítélése. Az előző havi 8,1 százalék után 10,5 százalék mondta, hogy a gazdasági helyzet jelentősen, míg 15,4 százalék után 18,5 százalék, hogy kismértékben romlik. 25,5 százalék vár változatlanságot – az előző hónapban ez még csak 20,8 százalék volt. Ellenben 39,8 százalékról 33,3 százalékra csökkent azok aránya, akik kismértékű, míg 10,1 százalékról 7,0 százalékra azoké, akik jelentős javulást várnak.
Szintén érdemi elmozdulás történt abban a kérdésben, hogy a megkérdezettek az elmúlt 1 évben hogyan tudták változtatni áraikat. Az előző havi 36,8 százalék után 30,3 százalék mondta, hogy kevesebb, mint egy százalékkal tudták emelni áraikat, míg az 5 százalék feletti mértékben árat emelők aránya 25,7 százalékról 30,2 százalékra emelkedett. Kismértékű növekedés volt a 2–4 százalékos kategóriában, 8,2 százalékról 10,5 százalékra. Alig változott azonban azok aránya, akik 1–2 vagy 4–5 százalékkal emelték áraikat – arányuk rendre 9,7, illetve 8,2 százalék volt.