Fertőzőnek gondolja az élelmiszereket Észak-Korea diktátora, ezért inkább be sem engedi azokat

This picture taken on June 7, 2021 and released from North Korea's official Korean Central News Agency (KCNA) on June 8 shows North Korean leader Kim Jong Un (C) attending a consultative meeting of senior officials of the Party Central Committee and provincial Party committees at the office building of the Party Central Committee in Pyongyang. (Photo by STR / KCNA VIA KNS / AFP) / - South Korea OUT / REPUBLIC OF KOREA OUT ---EDITORS NOTE--- RESTRICTED TO EDITORIAL USE - MANDATORY CREDIT "AFP PHOTO/KCNA VIA KNS" - NO MARKETING NO ADVERTISING CAMPAIGNS - DISTRIBUTED AS A SERVICE TO CLIENTS THIS PICTURE WAS MADE AVAILABLE BY A THIRD PARTY. AFP CAN NOT INDEPENDENTLY VERIFY THE AUTHENTICITY, LOCATION, DATE AND CONTENT OF THIS IMAGE. THIS PHOTO IS DISTRIBUTED EXACTLY AS RECEIVED BY AFP. /

Észak-Korea még mindig szünetelteti külkereskedelmét a világ többi országával, elsősorban Kínával, indoklása szerint azért, hogy elejét vegye a koronavírus terjedésének. Ugyanakkor, míg a világ tudósainak véleménye továbbra is megoszlik a vírus eredetéről és terjedéséről, addig Kim Dzsongun szerint a Covid-19 valószínűleg a behozott száraz áruk, például gabonarakományok, vagy a mezőgazdasági gépek felületén is fertőzőképes marad. Legalábbis ezt az indokot hozta fel annak kapcsán, hogy Észak-Korea meghosszabbította az importkorlátozásokat - mindezt úgy, hogy közben a népét vélhetően az elégtelen élelmiszerellátás, illetve a tényleges éhezés fenyegeit.

Észak-Koreával kapcsolatban mindig, minden megállapítást körülleng némi bizonytalanság, hiszen a titkolódzó és a világtól elzárkózó ország csak igen ritkán enged bepillantást belső ügyeibe. Hasonló a helyzet az egészségüggyel. Ha hinni lehet azoknak, a rendelkezésre álló információk szerint Észak-Korea egészségügyi rendszere jóval a nyugati országokban látható színvonal alatt működik. Vélhetően ennek is szerepe volt abban, hogy Kim Dzsongun még tavaly, a világjárvány kitörtése idején szigorú határzárat rendelt el annak érdekében, hogy megakadályozza a koronavírus bejutását az országba, és ezzel az ellátórendszer minden bizonnyal bekövetkező összeomlását is elkerülhesse a rezsim. A határzár már nagyjából 18 hónapja tart, és a Kínával folytatott kereskedelem szinte teljes felfüggesztésével is járt. A rendelkezés azonban nem várt oldalról nyújtotta be a számlát.

Az országban tavasz óta nem a Covid-19, hanem a jelek szerint az éhség szedi az áldozatait, miután a tavalyi tájfunok a termés javát elpusztították, az országba pedig csak igen korlátozottan jutnak be segélyszállítmányok illetve Kínából érkező áruk.

Egyes elemzők attól tartanak, ha a helyzet nem javul, megismétlődhet az 1990-es évek katasztrófája. A Szovejtunió összeomlását követően az elzárkózó ország gazdasága súlyosan megroppant, az élelmiszerellátás összeomlott, az óvatos becslések szerint is több százezren, a kevésbé óvatosak szerint viszont akár milliónyian is életüket vesztették az éhezés miatt.

A helyzetet valóban súlyosbítja most az is, hogy az észak-koreai hatóságok tavaly január óta nagyrészt felfüggesztették az olyan alapvető termékek behozatalát, mint a gabona és a műtrágya, és annak ellenére, hogy Észak-Korea áprilisban Kínával közös határának újbóli megnyitását tervezte, a rezsim - a fertőtlenítő berendezések hiányára hivatkozva - elnapolta az ötletet. Ez azonban katasztrófális következményekkel járt.

Az AsiaPress főszerkesztője, Jiro Ishimaru, aki a közzétett jelentéseket ott élő, titokban ténykedő forrásaitól kapja, nemrégiben úgy fogalmazott, hogy

A szigorú karanténintézkedések mellékhatása a súlyos gazdasági romlás volt, és a helyzet már elérte a humanitárius válság szintjét".

Az oszakai székhelyű magazin csempészett kínai mobiltelefonokon keresztül tart kapcsolatot a helyiekkel, akik arról tudósítottak, hogy a gabonaárak júniusi meredek emelkedése óta

az emberek rizst és kukoricát kölcsönöznek szomszédaiktól vagy zálogba adják, eladják háztartási cikkeiket, sokan még a házukat is. A környéken gyakran látjuk, hogy az adósságbehajtók mindent elárasztanak és elvisznek. Az egyetlen lehetőség a bűncselekmény, vagy a nők esetében a prostitúció."

Azoknak, akik elvesztették otthonukat, nincs más választásuk, mint az utcán bolyongani. Egyébként, már tavaly nyár óta megfigyelhető a kochebi (hajléktalan emberek) számának növekedése az ország egész területén.

A hivatalos Koreai Központi Hírügynökség (KCNA) bocsátott ki egy fotót 2021. június 8-án, Kim Dzsongun észak-koreai vezetőről, aki a párt vezető tisztségviselőinek - maszk nélküli - ülésén vesz részt. Forrás: AFP/Str

Az Origo is beszámolt róla, hogy az élelemhiány súlyosságát részben maga Kim Dzsongun is elismerte egy június 17-i nyilatkozatában, erre pedig nem nagyon van példa a rezsim és vezetőjének hivatalos kommunikációjában, amely általában sikerekről és erődemonstrációról szól. Egyes elemzők úgy vélik, hogy

a mostanában meglehetősen sokat fogyott vezető nyilvánvaló súlyvesztése is legalább részben, az éhező észak-koreaiak haragjának elhárítására szolgálhat.

A gondokat az is tetézi, hogy az elzárkózó latorállam mezőgazdasága a tavalyi év pusztító tájfunos időjárása miatt jelentős veszteséget szenvedett, így a járvány ellen nagyon korán elrendelt szigorú határzár mellett ennek okán is szenved a lakosság az éhségtől. Mindenesetre a kereskedelmi korlátozás az "importélelmiszerekre tapadó vírus" miatt, akkor is érthetetlen, hiszen Észak-Korea azon döntése, hogy maszkok nélkül tartják meg a nagygyűléseket, azt jelzi, hogy az országnak - legalábbis hivatalosan - nincs problémája a járványügyi számokkal.

A Daily NK egy meg nem nevezett forrást idéz, amely azt sugallja, hogy a súlyos élelmiszer-válsággal szembesülve Kim most a beosztottak hibáztatásával keres mentséget és egy nagyobb párttisztogatás végrehajtását is tervezi, miután nyáron már végrehajtott ilyen lépéseket. A konkrét lépések kapcsán pedig egyelőre az derült ki, hogy június végén, július elején a rezsim az általában előnyben részesített hadsereg készleteiből vont el tartalékokat és osztotta azt szét azt nagyobb városokban a családoknak - vagy pedig adta el a piaci áraknál olcsóbban. Ennek azonnali kedvező hatásaként a termények piaci árai - rizs és kukorica - némileg csökkenésnek indultak a hiány miatti tavaszi felfutásukat követően. Július 12-án például a rizs kilogrammját Phenjanban 4000 észak-koreai wonért lehetett kapni, és bár a hagyományos értelemben a wonhoz nehéz bármilyen hivatalos árfolyamot rendelni, forintra átszámítva ez elviekben nagyjából 1350 forintnak felel meg.