Penészes hennafestékek forgalmazását tiltották meg, és jelölési problémákat is találtak az ellenőrök

Hatvanféle női kozmetikum, egyenlő arányban folyékony alapozók, színezett arckrémek és henna hajfestékek mikrobiológiai tisztaságát, tartósítószer- és nehézfémtartalmát vizsgálta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) laborja. Az ellenőrzés a terméken, címkén olvasható tájékoztatás megfelelőségére is kiterjedt, összesen 13 esetben merültek fel főként jelölési problémák. Hat hennafesték forgalmazását tiltották meg, mert jóval több mikroba, például penészgomba volt bennük annál, mint amennyit a használatot megelőző forró vizes elkeverés elpusztít. Egy hajszínezőt veszélyes ólomtartalma miatt visszahívnak a vásárlóktól is.

A fogyasztók egy része a szintetikus anyagokat tartalmazókkal szemben előnyben részesíti a természetes alapanyagú, henna tartalmú hajfestékeket.

A növényi eredetű termékekben előfordulhatnak mikrobák, például penészgombák, a gyártás során ezért fokozottan kell figyelni a megfelelő hőkezelésükre.

Az ITM akkreditált Élelmiszer és Vegyipari Laboratóriuma által ellenőrzött 20 henna festékből hat termék volt az előírásokban megengedettnél nagyobb mértékben szennyezett penésszel és más mikrobákkal.

A nem makulátlan mikrobiológiai tisztaság azért nem jelent súlyos veszélyt, mert a terméket felhasználás előtt forró vízzel kell elkeverni.

A még elfogadhatónál szennyezettebb hajszínezők azonban a sérült fejbőrre kerülve gyulladást okozhatnak, a fogyasztóvédelmi hatóság ezért megtiltotta forgalmazásukat.

Egyetlen henna festék ólomtartalma haladta meg a technológiailag elkerülhetetlen mennyiséget.

E veszélyes nehézfém a szervezetben felhalmozódva mérgező lehet, a laborvizsgálaton e szempontból megbukott piperét a forgalmazók kötelesek visszahívni a vásárlóktól.

Hajfestés (Illusztráció) Forrás: Shutterstock

A folyékony alapozók és a színezett arckrémek tartósan, szinte egész nap az arcbőrön maradnak, ezért fontos ellenőrizni, hogy használatuk biztonságos-e. A vizsgált húsz-húszféle sminktermék egyike sem találtatott bűnösnek a mikrobiológiailag szennyezettség vagy a túlzott ólom-, kadmiumtartalom vétkében. A kozmetikumokban azért használnak tartósítószereket a gyártók, hogy a kézről bekerülő baktériumok, egyéb kórokozók ne szaporodhassanak el a különféle krémekben. A megengedett határértéket meghaladó mennyiségben egyik vizsgált árucikk sem tartalmazott tartósítószert.

Akadtak azonban hiányosságok a jelölések kapcsán:

egy folyékony alapozón és négy színezett arckrémen nem tüntették fel az összetevők felsorolásában az egyébként engedélyezett tartósítószert.

Egy további alapozón pedig nem az előírt, közhasználatú néven nevezték meg a paraben típusú tartósítószereket. Ezek a hibák alkalmasak a vásárlók megtévesztésére, a fogyasztóvédelmi hatóság tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat miatt indított eljárást a gyártókkal szemben, akiket a felhasznált tartósítószerek feltüntetésére és a helyes elnevezések használatára köteleznek. A laborvizsgálat eredményei innen érhetők el.

Keszthelyi Nikoletta fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár a tárca közleménye szerint elmondta:

„A kozmetikumok mikrobiológiai tisztaságának és tiltott nehézfémtartalmának laborellenőrzése minden évben visszatérő feladatunk. A nem biztonságos termékek kiszűrésével bőrgyulladástól és még súlyosabb egészségügyi problémáktól óvhatjuk meg a magyar nőket. A hennatermékek közül tavaly több akadt fenn a rostán, 2020-ban tizenkilencből nyolc hajszínezőt kellett eltüntetni a boltok polcairól. Május közepe óta zajlik a natúr- és biokozmetikumok ellenőrzése is, a kollégák júliusig vizsgálják elsősorban azt, hogy joggal árusítják-e természetesként, zöldként e portékákat."