Bár a tavaly márciusban elrendelt általános hitelmoratórium egyik fő szabálya, hogy a havi hitelrészlet nem lehet magasabb az eredeti törlesztőrészlet összegénél,
a változó kamatozású lakáshiteleknél például mégis változhat a törlesztőrészlet,
ezért kockázatosabbak a hosszú távon fix vagy a futamidő végéig rögzített kamatozású és törlesztőrészletű konstrukciókhoz képest.
Az új lakáshiteleknél marginális a változó kamatozású konstrukciók aránya.
Az idei év első két hónapjában 127 milliárd forint értékben kötöttek új lakáshitel-szerződéseket a bankok, ennek mindössze 0,5 százalékát adták a változó kamatozású konstrukciók.
Öt évvel ezelőtt - 2016 első két hónapjában - az arányuk még 41 százalékos volt.
Ugyanakkor a meglévő hitelállományt nézve jelentős a változó kamatozásúak aránya. A hivatalos jegybanki adatok szerint tavaly szeptemberben 85-90 ezer változó kamatozású lakáshitel-szerződés volt érvényben, amelyeket 2015 előtt kötöttek és legalább 10 év volt hátra a futamidő végéig.
Változó kamatozású konstrukciókat akár az eredeti hitelt folyósító banknál is le lehet cserélni fix kamatozásúra, de másik bankot is lehet választani.
Amennyiben a "saját" banknál marad a lakáshitel, akkor különböző díjaktól mentesülhetnek az érintettek, például nem kell új értékbecslést csináltatni.
A portál összeállítása rámutat arra: előfordulhat, hogy még bankváltással is megéri a hitelcsere, de ehhez alapos mérlegelésre van szükség, akár szakértők bevonásával. A kiváltásnál ugyanis figyelembe kell venni számos paramétert, többek között a hátralévő futamidőt, az aktuális tartozást is.
A szakértők kalkulációi szerint, egy jelenleg 6 millió forintos tőketartozású, még 15 évig fizetendő változó kamatozású lakáshitel esetében a futamidő végéig fix törlesztőrészletű konstrukcióra történő csere után a törlesztőrészlet az április elején legkedvezőbb banki ajánlatok szerint 45-46 ezer forintot tenne ki.