Sokkal nagyobb üzlettel kecsegtet a hadiipar, mint a hagyományos részvénykereskedés

A newly acquired from USA military after using them in Afghanistan and Iraq war, US-made Bell OH-58D Kiowa Warrior attack helicopter of the Hellenic Army ( Greek ) on a static display during sunset, dusk magic hour at Tanagra Air Base LGTG in Greece during Athens Flying Week 2019 Air Show. Tanagra, Greece - September 22. 2019. (Photo by Nicolas Economou/NurPhoto)

Az Egyesült Államok és Kína katonai rivalizálása valószínűleg fokozódni fog a következő évtizedben, ami jelentős hadiipari beruházásokat jelent. Ez pedig nem csupán az államok védelmi kiadásait növeli meg, de a befektetők és a vállalatok számára is hatalmas lehetőségeket teremt.

A hidegháborús katonai versenyhez egyre inkább hasonlító állapotok alakulhatnak ki a következő évtizedben, ahogy Kína és az Egyesült Államok egyaránt jelentős hadiipari beruházásokat hajthat végre, hogy magáénak tudja a világ legnagyobb hadseregét – írja a Növekedés.hu. Ez pedig hatalmas üzleti lehetőséget is jelent.

A koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásai ellenére Kína tovább növelte az idei évi katonai kiadásait, melyek 6,8 százalékkal 1355 milliárd jüanra (bő 200 milliárd dollár) emelkedtek. Közben tavaly a védelmi költségek is mintegy 6,6 százalékkal bővültek.

Hszi Csin-ping kínai elnök egyébként azt tűzte ki célként, hogy 2035-re teljes körű modernizációt hajtanak végre az ország hadseregén.

2050-re pedig Kína olyan haderővel rendelkezhet, amely képes lehet gyakorlatilag minden háborút megnyerni.

Ezzel párhuzamosan pedig fokozatosan csökkenhet az amerikai hadsereg technológiai fölénye – írja a portál. Ez azt is jelenti, hogy Washington egyre inkább veszíthet a befolyásából az ázsiai régióban.

Sokak számára hatalmas üzleti lehetőséget jelent az USA és Kína fegyverkezési versenye Forrás: AFP/Xinhua News Agency/Zha Chunming

Nem meglepő tehát, az USA az elmúlt években tovább emelte a védelmi költségvetését. 2020-ban 721 milliárd dollárt költött az ország a hadseregére, és az összeg idén elérheti a 733 milliárd dollárt is. Ahogy azonban a járvány utáni gazdasági talpra állás megvalósul, Washington várhatóan tovább növeli majd a katonai kiadásait.

A történelmi tapasztalatok pedig arra utalnak, hogy ez a folyamat a befektetőknek is szép profitot hozhat.

Miként a portál hangsúlyozza, a FactSet adatai szerint az elmúlt húsz év során az amerikai katonai védelmi szektorhoz köthető részvények megvásárlásával, tartásával, valamint az osztalékok újra-befektetésével

közel háromszor akkora hozamot lehetett elérni, mint az S&P 500 részvényindexszel általában.

Míg 10 éves távlatban az iShares U.S. Aerospace & Defense ETF nevű, amerikai védelmi vállalatokat tömörítő tőzsdén kereskedett alap hozama 333 százalék volt, addig az S&P 500 index összesített hozama 188 százalék.

Húszéves távlatban viszont már 924, illetve 312 százalék.

Az elmúlt két évben viszont a fenti kiugró teljesítmény elmaradt, ami arra utal, hogy jelenleg sokak számára kedvező beszállási lehetőséggel kecsegtet az amerikai védelmi szektor a tőzsdén.