Kínában elindult a világ legnagyobb szén-dioxid-piaca

HUAINAN, CHINA - JUNE 14: Chinese street vendors wait for customers at a local market outside a state owned coal fired power plant near the site of a large floating solar farm project under construction by the Sungrow Power Supply Company on a lake caused by a collapsed and flooded coal mine on June 14, 2017 in Huainan, Anhui province, China. The floating solar field, billed as the largest in the world, is built on a part of the collapsed Panji No.1 coal mine that flooded over a decade ago due to over-mining, a common occurence in deep-well mining in China's coal heartland. When finished, the solar farm will be made up of more than 166,000 solar panels which convert sunlight to energy, and the site could potentially produce enough energy to power a city in Anhui province, regarded as one of the country's coal centers. Local officials say they are planning more projects like it, marking a significant shift in an area where long-term intensive coal mining has led to large areas of subsidence and environmental degradation. However, the energy transition has its challenges, primarily competitive pressure from the deeply-established coal industry that has at times led to delays in connecting solar projects to the state grid. China's government says it will spend over US $360 billion on clean energy projects by 2020 to help shift the country away from a dependence on fossil fuels, and earlier this year, Beijing canceled plans to build more than 100 coal-fired plants in a bid to ease overcapacity and limit carbon emissions. Already, China is the leading producer of solar energy, but it also remains the planet's top emitter of greenhouse gases and accounts for about half of the world's total coal consumption. (Photo by Kevin Frayer/Getty Images)

Kína a napokban indította el országos szén-dioxid kereskedelmi piacát, mely az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, és az éghajlatváltozás megfékezésére tett lépések egyik legfontosabbjának bizonyulhat.

Kína sok éven keresztül áldozta fel a környezetvédelmet a gazdasági növekedés oltárán. A 'gazdasági növekedés mindenáron' stratégia segített Pekingnek 850 millió embert felemelni a szegénységből, ugyanakkor az országot a világ legnagyobb szén-dioxid kibocsátójává tette.

Utcai árusok Kínában egy szén erőművel a háttérben Forrás: Getty Images/Kevin Frayer

Hszi Csin-ping elnök 2013-as megválasztása után azonban fordulat állt be az ország környezetvédelmi politikájában. Először csak korlátozták, majd teljesen betiltották az országba a műanyaghulladék bevitelét. Azaz Kína nem vette át más országok szemetét üzleti alapon. Majd egy tavalyi bejelentésében azt a célt tűzte ki, hogy

2060-ig szén-dioxid semlegessé válik az ország.

Ennek a célkitűzésnek az egyik fontos eleme a most bejelentett kereskedelmi lehetőség.

Kína szén-dioxid kibocsátásának kereskedelmi rendszere egyelőre az energiaiparára terjed csak ki, beleértve a körülbelül 2000 áramtermelő létesítményt, melyek az ország teljes kibocsátásnak 30 százalékáért felelősek. A platform azonban ki fog bővülni majd a nehéziparra, olajfinomítókra, vegyiparra, cementgyártásra is.

A tervek szerint az állam előszőr ingyen osztja ki a kvótákat, később

az árakat tonnánkénti 6,3 dollárnál fogják megszabni majd 2030-ra felemelik 77 jüanra (kb. 12 dollár, azaz 3600 forint).

Ez jóval elmarad Szén-dioxid Bizottság által tett javaslattól. ami 50 és 100 dollár közötti értéket irányoz elő.

A világnak 2030-ig 29-32 gigatonnával kell csökkenteni a szén-dioxid kibocsátását ahhoz, hogy esély legyen a hőmérséklet emelkedést 1,5 Celsius fok alatt tartani. Ez 45 százalékos csökkenést jelent a mai szinthez képest. Ez az ötszöröse a vállalatok és kormányok jelenlegi kötelezettségvállalásának.