A mélytengeri bányászat lesz végül a megfejtés az ipar nagy problémájára?

Miközben a globális energiaszektor egyre zöldebbbé válik, az átállásnak hatalmas nyersanyagigénye van, ami egyre súlyosabb kihívást jelent. Az egyik lehetséges megoldást a mélytengeri bányászat jelenti, ám nagy kérdés, hogy hosszú távon ez lehet-e a legjobb technológia.

A világon egyre nagyobb szerepet töltenek be az alternatív energiaforrások, de arról már kevesebb szó esik, hogy a nap-, a szél- vagy a geotermikus energia jelentős fémigényt jelent a világgazdaságban. Ráadásul az elektromos autók akkumulátoraiból adódó fémkereslet is tovább fokozza az igényt. A jövőben tehát a zöld átálláshoz egyre nagyobb mértékben lesz szükség olyan nyersanyagokra, mint a kobalt, a lítium vagy a réz – írja a Mining.com.

A kereslet növekedését jól mutatja, hogy a Világbank egyik tanulmánya szerint

a kobalt-kitermelésnek 450 százalékkal kellene emelkednie 2018 és 2050 között annak érdekében, hogy megvalósítható legyen a globális átlaghőmérséklet emelkedésének 2 Celsius-fok alatt tartása.

Mindazonáltal a fémbányászat esetében rendre komoly problémát jelentenek a környezeti és társadalmi hatások. A kobalt például kiemelt figyelmet kapott az elmúlt években, ahogy világossá váltak a veszélyes munkafeltételek és a munkajogok rendszeres megsértései az egyes bányákban.

Nem véletlen, hogy az új akkumulátor technológiák már igyekeznek teljesen kiszorítani a kobaltot az eszközökből, azonban egyelőre nem világos, milyen gyors lesz az új eljárás kifejlesztése és elterjedése.

Egy új lehetőség

Az elmúlt időszakban izgalmas alternatívaként merült föl a mélytengeri bányászat, amely jelentősen megemelhetné a globális fémkínálatot, csökkentve ezzel az árakat, valamint visszafogva az új energiaforrások karbon lábnyomait.

A probléma azonban az, hogy a tudósok figyelmeztetnek, egyelőre nagyon keveset tudunk a mélytengeri ökoszisztémáról. Miközben pedig folynak a kutatások, az Európai Parlament, több kormány, és összesen 80 szervezet 10 éves moratóriumot kér a mélytengeri bányászatra, hogy kiderüljön, pontosan milyen hatásai lehetnek a nyersanyagok kitermelésének az óceánok mélyén.

A mélytengeri bányászattal a jelenleginél jóval több ritka fémhez jutnánk

Jelentősen csökkenthető lenne a környezeti terhelés és mérsékelhetők lennének a tevékenység társadalmi hatásai akkor, ha a szárazföld helyett, az óceánok mélyéről termelnénk ki az akkumulátorok gyártásához szükséges fémeket - állítja egy frissen megjelent tanulmány. A kanadai DeepGreen Metals nevű vállalat finanszírozta kutatás nem kevesebbet állít, mint azt, hogy a mélytengeri bányászat gyökeresen átalakíthatja, és át is kell hogy alakítsa az iparágat.

A szabályozási kérdések azonban nem egyszerűek.

Míg ugyanis egyes szervezetek általánosan szabályoznák a mélytengeri bányászatot, addig vannak olyan országok, amelyek a saját területeiken, saját szabályokat kialakítva már meg is kezdték a munkát.

Japánban például már 2017-ben elkezdték a feltárásokat, de a Cook-szigetek is az engedélyek kiadására készül 2021-ben, mivel az ország igyekszik diverzifikálni a gazdaságát, és leépíteni a turizmustól való függőségét.

Az ipar nem vár tovább

Az ipari szektorok nagy szereplői eddig nem igazán kapcsolódtak be a mélytengeri bányászattal összefüggő vitákba, azonban ez mára kezd megváltozni. A következő években ugyanis egyre fontosabb lesz az olyan óriások, mint az Apple, a Google, a Microsoft, a Dell vagy a Tesla etikus fémfelhasználása.

Jóllehet a mélytengeri kobaltbányászat is fölvet (potenciális) környezeti és társadalmi problémákat,

az autóipari és elektronikai gyártók egyre fontosabb stratégiai szerepet tulajdonítanak a kobaltfelhasználásnak.

A BMW, a Tesla, a Samsung SDI, valamint az SK Innovation már el is kezdte megkerülni a külső beszállítókat, és közvetlen szerződéseket kötnek a bányacégekkel. A vállalatoknak így ugyanis sokkal nagyobb rálátásuk és ráhatásuk van a nyersanyag-kitermelés körülményeire.

Egy japán cég oldhatja meg az elektromos autók legnagyobb gondját

Japán vállalatok egész sora támogatja az APB Corp nevű cég fejlesztését, amely azt célozta meg, hogy létrehozzon egy olyan akkumulátort, amely nagyságrendekkel olcsóbb, mint a jelenleg legtöbbet használt lítium-ion akkumulátorok. Ez ugyanis hatalmas előrelépés lenne például az elektromos autók területén, ahol a legnagyobb gondot épp az ár és a nyersanyagigény jelenti.

Mindez pedig arra utal, hogy már a vállalatok is igyekeznek feltérképezni az alternatív lehetőségeket, ami új lendületet adhat a mélytengeri bányászattal kapcsolatos kutatásoknak.

A tét pedig nem kicsi.

A jelenlegi becslések szerint ugyanis az óceánok mélyén 94 000 tonna kobalt lehet, a Föld különböző területein.

Ez nagyjából hatszor több a jelenleg ismert szárazföldi készleteknél. Ha tehát sikerülne hatékonyan, biztonságosan, fenntarthatóan és etikusan kitermelni a mélytengeri fémeket, az óriási lendületet adhatna az energiapiaci átállásnak. A terület tehát a jövő egyik legizgalmasabb lehetőségét rejti magában a nyersanyag- és energiapiacon, azonban ehhez meg kell válaszolni a jelenleg még függőben lévő, égető kérdéseket.