Félszáz éves a magyar rágó

Régészeti leletek bizonyítják, hogy az emberiség már legalább ötezer éve rágózik. A mai Finnország területén találták az eddigi legrégebbi emléket, a nyírfakéregből készült, fognyomokat tartalmazó kátránydarabot. Nagy ugrás következik: 1970-ben pedig a magyar rágógyártás első teljes éve zárult le, amikor a magyar édesipari vállalatnál már francia gépek ontották a terméket, amelyből sosem volt elég, mert a hazai igények kielégítése mellett Magyarország az egész világra szállított.

Magyarországon 1970-ig csak időnként importált szállítmányokból, nyugati utazásból hazatértektől, vagy külföldi rokonoktól lehetett rágóhoz jutni. A rágót a szocializmus keményebb időszakában a kapitalista világrendhez társították, és ezért egy ideig szóba sem kerülhetett elterjedése. Később azonban a rágózás kifejezhette azt is, ha valakinek nem tetszett az uralkodó berendezkedés.

Illusztráció Forrás: Magyar Édeséggyártók Szövetsége

Aztán jött az enyhülés, az emberek pedig egyre jobban megkedvelték a rágót. Csakhogy az import drága volt és csak a szűkösen rendelkezésre álló valutával lehetett azért fizetni, ugyanakkor az igény óriásira nőtt.

Végül a Budapesti Édesipari Vállalat budafoki úti Csemege Édesipari Gyára kezdte meg a termelést 1968-ban vásárolt, golyórágót formázó francia gépsorokon. Ezek a gépsorok 1969-ben indultak el, és 1970 már a magyar rágógyártás első teljes éve volt.

A magyar golyórágó-termelés hatalmas része exportra ment

– lényegében az egész világot elláttuk golyórágóval, exportáltunk az amerikai kontinensre, Ausztráliába, Nyugat Európába, Ázsiába. Ezért itthon időnként hiánycikké vált a rágó a boltokban.

A későbbiekben fellépő munkaerőhiány miatt a gyártás Bács-Kiskun megyébe költözött. Később megjelentek a kereskedelemben a legnagyobb cégektől importált klasszikus, amerikai stílusú drazsé- és laprágók.

Illusztráció Forrás: Magyar Édeséggyártók Szövetsége

A rágózás egyre jobban terjedt. Elsősorban utazás alatt, munkahelyen, iskolában folyt és folyik a rágózás. Éppen ezért a 2020-as év koronavírus-járványa nagyot ütött a rágópiacon. Mivel a rágófogyasztás legalább 60 százaléka „házon kívüli", továbbá a vásárlások impulzívan a pénztárak környékén kitett pultoknál történik, mind a sok otthon maradás, mind pedig az online vásárlás előretörése negatívan érintette ezt a termékkategóriát.

Bár a jelenlegi egy nehéz időszak a rágót termelők számára, ők előre, a következő ötezer évre tekintenek.

Az innováció nem áll meg, a legújabb termékfejlesztések a különböző ásványi anyagokkal, nyomelemekkel, egyéb táplálékkiegészítőkkel dúsított termékekről szólnak.

Ezek nemcsak a rágózás élvezetét adják, de egészségesek és finomak is. Ebből a szempontból például a cukormentes rágók mindig is az édesipar kifejezetten egészséges termékcsoportját alkották, hiszen a rágás javítja a szájhigiénét, erősíti a fogakat, rágóizmokat és számos esetben relaxál is.

Illusztráció Forrás: Magyar Édeséggyártók Szövetsége

Jelenleg Magyarországon három cég uralja elsősorban a piacot:

• a Budapesti Édesipari Vállalat egykori üzemének utódja,
• a magyar tulajdonban álló szabadszállási Chocco Garden, amely itthon gyárt mind belföldre, mind pedig exportra,
• valamint a nemzetközi nagyvállalat, a Mondelez.

A Magyar Édességgyártók Szövetsége - emelik ki közleményükben - bízik az ötezer éve fogyasztott rágó következő ötezer évében, a rágógyártók válaszaiban, az innovációban és a fogyasztók új típusú megszólításában az online és az offline világban egyaránt.