Tudja, mi mindenre költöttek az észak-amerikai gyarmatok lottóbevételéből?

Girl and dollars. Consumerism White Collar Worker Millionnaire Businesswoman Girls Young Women Women Females Employment Issues Celebration Paying Facial Expression Winning Wages Lottery Paper Currency Currency Young Adult Buying Falling Excess Caucasian E
Girl and falling dollar banknotes. Currency and lottery concept. Young woman is doing something.
Vágólapra másolva!
Utak, épületek, háborúk - az egykori észak-amerikai gyarmatokon szinte valamennyi, komoly költséget jelentő beruházásnál illetve eseménynél nagy szerep jutott a szerencsejátékokból szerzett bevételeknek, különösen a brit érdekeltségű területeken. Részben ugyanis ezekből finanszírozták a korabeli időkben a felmerülő kiadások egy részét. Az amerikai lottó- és sorsjegyek már az egészen korai időszakban is fontos szerepet játszottak mindebben, jelentőségük egészen a XIX. századig, az akkorra már függetlenné vált USA-ban is megmaradt. Ám a csalások és a korrupció végett vetett a lottó- és nyereményjátékok addigi rendszerének.
Vágólapra másolva!

Valószínűleg jóval kevesebbet tudnánk a szerencsejátékok gazdasági jelentőségéről az észak-amerikai gyarmatok történetében, ha nincs Ainsworth Rand Spofford, az amerikai Kongresszus hatodik könyvtárosa, aki 1864-től 1897-ig töltötte be fontos tisztséget. Spofford nem tétlenkedett a több mint harminc, hivatalában eltöltött év alatt: számos fejlesztést és reformot hajtott végre a könyvtár működésében.

Ainsworth Rand Spofford, a kongresszusi könyvtár egyik volt könyvtárosa, újságíró Forrás: Library of Congress

Ám ezek mellett neki köszönhető az is, hogy egy fontos bizonyíték előkerült az amerikai gyarmati szerencsejátékok történetéből. Spofford ugyanis egy régi kiadvány, a Philadelphiában megjelent, American Weekly Mercury 1720 februári számában fedezett fel egy hirdetést, ami egy játékon 350 sorsjegyet kínált megvételre az embereknek, 20 schillinges darabáron.

Ez nem a kolónia első szerencsejátéka volt, hanem az első olyan, amelyre írásos bizonyítékot találtak.

S hogy mi volt a fődíj? Egy sarki téglaház a kolónia területén, ami elég nagy kincsnek számított akkoriban. Spofford biztos volt benne, hogy lottó- és sorsjegyjátékokat jóval korábban is tartottak már. Majd egy 1893-ban megjelent munkájában, kutatásai nyomán arról írt, hogy a Boston városánál is nagyobbra növő és gyorsabban fejlődő Philadelphiában a lottóbevételek felhasználása alapvető fontosságúnak számított.

Utcák kaptak burkolatot, épületek emelkedtek ki a földből azok révén, a gyarmati emberek pedig az adó egyik sajátos formájaként tekintettek arra, mely busásan megtérül számukra, ha kihúzzák számaikat.

A város még egy tüzérségi ütegállást is létesített a lottópénzekből a Delaware folyóra, hogy az a települést védje a betolakodókkal szemben.

Lottószelvény Massachusettsből, 1758-ból:

null

null

Fortuna is a gyarmatosítókkal tartott Európából

A lottó- és sorsjegyjátékok hagyományai Európából érkeztek az észak-amerikai gyarmatokra. Az öreg kontinensen egyes kutatások szerint a XVI. században már egyáltalán nem számítottak ritkaságnak az ilyen játékok. Egy tanulmány pedig azt mutatja be, hogy 1350-ben Firenzében már biztosan rendeztek lottójátékot azért, hogy a befolyt összegekből az állam bevételét növeljék, úgy, hogy a díj - csakúgy, mint a mai játékokon - tetemes mennyiségű készpénz volt. A brit korona - illetve az uralkodó - pedig 1569-ben indította el saját lottójátékát.

A XVIII. század elején még a canterbury érsek is nyíltan támogatott egy akkor megrendezett játékot, hogy annak bevételéből a nem sokkal később felálló Britsih Museum megalapítására gyűlhessen a pénz.

A források szerint a korabeli brit kormányzat a lottójátékokra a lakosságtól kapott "kölcsönként" tekintett, a bevételekből azonban a nyertesen kívül nem pénzt kaptak a játékosok, hanem infrastrukturális fejlesztéseket. Nem volt ez másként a gyarmatokon sem. Ezekben az időkben a szerencsejáték még nem számított kizárólagos állami monopóliumnak, azokat gyakran magánvállalatok szervezték, melyek valamilyen módon érdekeltek voltak a gyarmatok fejlesztésében, az Óvilággal folytatott kereskedelem sikerében.

Építik a házakat egy kolónián (egy metszet képe, 1882) Forrás: AFP/Roger-Viollet

Íme néhány részlet a gyarmati idők szerencsjátékairól

1612 nyarán a Virgina Company nevű cég Jamestownban - a települést egyébként maga a vállalat alapította - lottójátékot szervezett, hogy pénzhez jusson kolóniája fejlesztéséhez. Annak rendje és módja szerint, a játéknak volt győztese is, egy Thomas Sharplisse nevű férfi vitte el a fődíjat, 4000 koronát, egy kisebb vagyont, írja az Atlas Obscura. Három évvel később a cég újra megszervezte a játékot, ám akkor azzal reklámozták, hogy a szerencsejátékosok a szelvények árával a lelkek megmentéséhez járulnak hozzá, ami minden bizonnyal az indiánokra irányuló térítőmunkára utal. Állítólag a céget a lottóbevételek mentették meg az összeomlástól.

Egyes forrásokból azt is ismerni, később milyen összegeket sikerült jelentős gyarmati fejlesztésekbe átcsatornázni a lottóbevételekből.

Például Philadeplhiában, ami a XVIII. században valóságos "lottófellegvár" volt, több ezer font jutott, csak az oktatás fejlesztésére.

1761-ben, illetve ekkortól:

  • 1125 font jutott angol nyilvános (általános) iskolák és holland, középfokú oktatást nyújtó iskolák számára;
  • 6000 font gyűlt össze a New Jersey College számára;
  • megépült a Cape Henoplen világítótorony, a Delaware-öböl bejáratánál;

és így tovább, a példákat hosszasan lehetne sorolni.

Arról is van információ, hogy

1811-ben, már a dollár idejében, az állam által felkért vállalat részére lottónyereményekből kívánták előteremteni azt a 340 ezer dollárt, melyet különböző vízügyi és csatornázási feladatokra szántak, elsősorban a város fejleszése érdekében.

A lottó máshol is sokat számított, például ezekből az évekből ismert, hogy 500 font jutott a lottóbevételekből az oxfordi Szentháromság-templomnak.

1769-ben a brit korona még megpróbálta megregulázni a lottózást, oly módon, hogy engedélyéhez kötötte volna ilyen játékok szervezését. A függetlenségi háború idején azonban már a Kontintentális kongresszus volt az, ami lottójátékot hirdetett a háború költségeire, 10 millió dollár összegyűjtését előirányozva - ez a játék célját tekintve végül sikertelenül végződött.

1776-os lottószelvény:

null

null

Az Államok, miután 1776-ban függetlenné váltak, tagállamaikban szintén a lottóbevételekre támaszkodtak a helyi gazdaság megerősítésére. Igen profán oka van annak, hogy nem az adóbevételeket növelték meg a háború lezárása után: a frissen függetlenné vált polgáraik épp a közelmúltban lázadtak fel az adóterhek ellen, és a friss, szuverén szövetségi állam nem kockáztatta, hogy ez újra megtörténjen.

Ellenben a lottóbevételek jelentékeny források voltak később rangossá vált intézmények megalapításánál:

  • a mai Princeton ősénél,
  • a Harvard és a Yale egyetemeknél,
  • számos templom vagy ikonikus jelentőségű épület költségeinek fedezésénél.

Például Bostonban a Faneuil Hall esetében, melyet 1761-ben egy tűzvész után kellett újraépíteni, és ami a város egyik legjelentősebb épülete volt, közösségi és piactérként. Ma pedig egy összesítés szerint az USA egyik kimagaslóan népszerű turisztikai célpontja.

Közösségi célok érdekében pedig olyan neves személyiségek is beálltak a lottójátékok népszerűsítése mögé, mint Benjamin Franklin és George Washington.

S hogy mennyi bevétel származott a korabeli lottójátékokból?

Az említett Jamestown egyik igen korai példája jó irányjelzés erre.

Matthew Sweeney a The Lottery Wars című mű szerzője bemutat egy "instant" nyereményjátékot a település történetéből. Ennek az volt a lényege, hogy a korabeli szervezővállalat embereket küldött a városon kívüli telepesek közé, akik szelvényeket árusítottak, a nyerőszámokat pedig a szelvények megvásárlása után azonnal kihúzták. Ez óriási siker volt,

az 1616-ban elindított játék négy év alatt 29 ezer font bevételt termelt - ez ma inflációval korrigálva, nagyjából 8 millió fontnak felelne meg

(kb. 3,6 milliárd forint).

A lottóláz leáldozása

Természetesen nem a lottó és a sorsjegyek voltak az egyetlen szerencsjátékos formák a gyarmatokon és az USA korai történetében, ám kétség kívül fontosak voltak. A XIX. századi lecsengésüknek külön története van, de abban nagy szerepet játszott a korrupció.

Nem egyszer előfordult, hogy egy vállalat meghirdetett ugyan egy játékot, de a nyereményeket már nem fizette ki.

Illusztráció Forrás: Getty Images/iStockphoto/maurusone/Marijus Auruškevičius

Sőt, egy különös esetnél, a Kongresszus által 1823-ban meghirdetett, Washington fejlesztésére kiírt lottójátékon sem hirdettek győztest.

A szervezést ugyanis magánkézbe adták, és a lebonyolítók egyszerűen eltüntették az összegyűlt bevételt.

A lottó körül mind jelentősebbé váló korrupció arra késztette az egyes államokat, hogy vagy betiltsák a szerencsejátéknak ezt a formáját, vagy állami monopóliummá tegyék azt: túl könnyű volt ugyanis egyeseknek játékot hirdetni, szelvényeket eladni, majd nyomtatlanul eltűnni a bevétellel, a nyeremény kiadása nélkül.

A XIX. század ezen változások jegyében zajlott le, például Massachusetts-ben már az 1830-as években tiltólistára került a lottó, máshol viszont ekkor még csak a magánszervezésű formája. A XX. század második felére azonban - immár állami háttérrel - az USA-ban is újra népszerűvé vált a lottózás.