Jól működik a hazai kutatás-fejlesztési rendszer

2020.07.07. 13:35

A hazai kutatás-fejlesztési és innovációs (K+F+I) rendszer megmutatta, hogy minden körülmények között tud működni, sikeres volt a koronavírus-járvány idején a kutatók munkája, tudása a védekezésben, hiszen száznál több projektjavaslatot adtak, egyebek közt négy lélegeztetőgépet fejlesztettek, és megkezdődött ezek gyártása - mondta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a Fokozatváltás 2.0 - Újraindítás címmel tartott online konferencia megnyitóján.

A miniszter kiemelte, hogy jövőre tovább emelkedik a kutatás-fejlesztési és innovációs forrás, példaként említette, hogy 22 milliárd forinttal növekszik az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat költségvetése.

A felsőoktatási intézményekben modellváltás valósul meg, az egyetemek köré tudományos és innovációs parkok szerveződnek, a már létrejöttek helyzetét és finanszírozását a kormány hamarosan áttekinti.

Az egészségipar kutatás-fejlesztésében szerepet kapnak a tudományos és innovációs parkok, köztük a Semmelweis Egyetemé. Hangsúlyozta, a válság idején megmutatkozott, hogy a magyar egészségipar szerkezete nem rossz, lehetőségei vannak a fejlődésre.

Az idén 85 milliárd forint áll rendelkezésre az egészségipari cégek támogatására.

A felsőoktatás intézményi modellváltásával kapcsolatban a miniszter hangsúlyozta, hogy a magyar állam nem vonul ki a felsőoktatás finanszírozásából, az állam a fenntartó funkcióját vagyonkezelő alapítványok kuratóriumaira bízza.

A miniszter szólt arról is, a vírushelyzet megmutatta azt is, hogy az online oktatásból, a távképzésből lehet profitálni.

Palkovics László innovációs és technológiai miniszterForrás: MTI/Czeglédi Zsolt

György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára a konferencián kiemelte, hogy van remény a magyar gazdaság kilábalására a koronavírus okozta válságból. Reményt ad, hogy a járvány okozta válság főleg bizalmi természetű, és nem strukturális probléma miatt alakult ki, a magyar gazdaság exportpiacán jelentősek a megtakarítások, Magyarország sikeresen védekezett a vírus ellen, és ez bizalmi tőkét jelent a vállalkozások, a külföldi befektetők felé.

Magyarországon kiépült a versenyképes exportkapacitás, és folyamatosan indul a termelés. Az értékláncok átalakulásával a profit helyett egyre inkább az ellátás biztonsága kerül előtérbe. Emellett soha nem látott hazai és uniós fejlesztési források kerülnek a magyar gazdaságba 2021-től a versenyképesség növelésre.

Kotán Attila, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) kancellárja bemutatta az egyetem science park programját, amelyben új innovációs negyedet alakítanak ki, fejlesztik a kutatás-fejlesztési és innovációs infrastruktúrát és tartalmat, egyebek közt kiemelten kezelik az ipari digitalizációt, az 5G kutatást, az adatgyűjtést, a vállalatokkal való együttműködést. A BME science park programjában Balatonfüreden tudáscentrumot hoznak létre, amelyet a tervek szerint jövőre avatnak.

Bódis József, az ITM felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkára arról beszélt előadásában, hogy a maga területén mindenki megfelelően kezelte a járvány kihívásait, a digitális átállást a tanárok, diákok, oktatók és hallgatók egyaránt jól fogadták, félévet senki nem vesztett. Az államtitkár a tapasztalatokat nevezte a járvány legfőbb hozadékának, mivel ezekre alapozva egy újabb veszélyhelyzetet az előzőnél hatékonyabban lehet kezelni.

Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos felkészültség fenntartását szorgalmazta beszédében, és közölte, hogy egy következő fertőzéshullám esetén újabb reprezentatív felmérés kezdődhet. Megerősítette, hogy a járvány második hulláma Magyarországot októberben érheti el.